Kína tavaly 5,53 milliárd dollár értékben importált amerikai repülőgépet, hajtóművet és alkatrészeket, ami kevesebb mint egyharmada a 2018-ban vásárolt, rekordnak számító 18,22 milliárd dollárnak. Igaz kis mértékben meghaladja a 2021-es 4,71 milliárd dolláros forgalmat.

HARBIN, CHINA - FEBRUARY 08: Technicians monitor the refueling of the C919 large passenger aircraft, China's first homegrown large jetliner, upon its arrival at Harbin Taiping International Airport during the 100-hour aircraft validation flight process on February 8, 2023 in Harbin, Heilongjiang Province of China.
Fotó:  Liu Yang/AFP

Az amerikai repülőgépexport visszaesését főleg a geopolitikai feszültségek okozzák, ugyanis a világ két legnagyobb gazdasága egy sor kérdésben áll vitában, emiatt Peking évek óta csökkenti a külföldi technológiától való függést, miközben Washington igyekszik megakadályozni, hogy a távol-keleti ország hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz – írja a South China Morning Post.

A folyamatot csak felgyorsítják az Oroszország ellen bevezetett büntető intézkedések, ugyanis Kína megfigyelte, hogy a nyugati szankciók érintették az orosz kereskedelmi légiflottáknak szánt repülőgép-alkatrészek és szolgáltatások exportját is, amit szeretne elkerülni, így vonakodik a Boeing-termékek vásárlásától. Ehhez kapcsolódik, hogy a távol-keleti óriás nagy összegeket fektetett a Boeing 737-es és az Airbus A320-as típusával versenyezni kívánó keskeny törzsű utasszállító repülőgépének fejlesztésébe. 

Az állami tulajdonban lévő Comac tavaly év végén adta át Sanghajban a China Eastern Airlinesnak a C919 jelzésű, keskeny törzsű repülőgépet.

Az első kínai utasszállító gép az átadás során meg is tette az első, tizenöt perces útját a város két repülőtere, Putung és Hungcsi között, a tervek szerint idén már utasokat fog szállítani Sanghaj és Peking között. A C919 fejlesztése 14 évbe telt, ugyanakkor hajtóműve és repülésirányító rendszerei is nyugati gyártmányúak, az előbbit az amerikai General Electric és a francia Safran közös vállalata, a CFM gyártja, az utóbbit az amerikai Honeywell International, míg a futóműveket és kormányfelületeket működtető rendszereket a francia Liebherr Aerospace készítette. Igaz fejlesztés alatt van a kínai CJ-1000A hajtómű is.

Az elemzők szerint a világ két legnagyobb gazdasága közötti szétválás lassú folyamat lesz, így rövid távon Peking sem nélkülözheti majd a nyugati repülőgépeket és az alkatrészeket, ahogy a Boeingnek is szüksége van a kínai piacra, bár a vállalat fénykora az ázsiai országban lejárt. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kínai–amerikai polgári légiközlekedési együttműködés fontos része a kínai–amerikai kapcsolatoknak, amit nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni.

Benyújtják a számlát az Airbusnak és a Boeingnek

Valahol jogos elvárás, hogy aki ezres nagyságrendben rendel komplett repülőgépflottákat az Airbustól és a Boeingtől, az kapjon is valami extrát cserébe. Ez India esetében összeszerelő üzemeket jelent, ahogy azt Jyotiraditya Scindia, polgári légi közlekedésért felelős miniszter jelezte: az indiai ipar fellendítésében a két gyártónak is megvan a helye és szerepe