Gabriel Boric chilei elnök csütörtökön közölte, hogy államosítani akarja az ország lítiumiparát. Chile a világ második legnagyobb lítiumtermelője, és a legnagyobb igazolt tartalékokkal rendelkezik. A fém alapvető fontosságú az elektromos autók akkumulátoraihoz.
Fotó: AFP
A piacot sokkoló elképzelés szerint az iparág globális óriásait, a chilei-kínai hátterű SQM-et és az amerikai Albemarle-t egy állami holdingba szerveznék át, a helyzet külön pikantériája, hogy mindkét vállalat nyilvános, vagyis részvényei a tőzsdén forognak – be is szakadt az árfolyamuk a kereskedésben.
A chilei döntés újabb nehézségek elé állítja a villanyautó-gyártókat, amelyek a várható keresletrobbanásra felkészülni igyekezvén próbálnak erősebb pozíciókat kiépíteni a szektorban. A nagy nyersanyagtartalékokkal rendelkező országok viszont nem hagyják magukat; Mexikó például tavaly államosította a lítiumkészleteit, Indonézia pedig 2020-ban megtiltotta a nikkelérc (az akkumulátorgyártás másik fontos alapanyaga) exportját.
Boric csütörtökön közölte, hogy minden további lítiumszerződés kizárólag PPP- (public private partnership) konstrukcióban lehetséges, vagyis be kell vonni ezekbe az államot.
A meglévő kitermelési és feldolgozási szerződésekbe az állam nem nyúl bele, viszont reméli, hogy a vállalatok még ezek lejárta előtt nyitottak lesznek az állami részvételre
– mondta az elnök, nem említve az SQM-et és az Albemarle-t, a világ első, illetve második legnagyobb kitermelőjét. Az előbbi szerződése 2030-ban, az utóbbié 2043-ban jár le, a két óriásvállalat többek között a Teslát és az LG-t is ellátja alapanyaggal.
Azonban még a latin-amerikai bejelentésbomba sem volt képes megállítani a lítiumjegyzések süllyedését. Az árak a tavaly novemberi csúcshoz képest több mint 70 százalékkal zuhantak – csökkent az elektromos járművek iránti kereslet a világ legnagyobb autópiacán, a kínain.
Elemzők attól tartanak, hogy amikor az akkumulátorgyártók megújítják szerződéseiket a chilei cégekkel, sokkal nehezebb feltételekkel szembesülnek majd, mint korábban, amikor az állam még nem nyúlt bele a piaci folyamatokba. A latin-amerikai döntés egy másik folyománya, hogy várhatóan megnő az érdeklődés a világ legnagyobb lítiumkitermelője, Ausztrália iránt.
A bányaiparban a stabil szabályozói környezet fontos tényező, hiszen hosszú évtizedes szerződésekről van szó.
A chilei elnök az állami tulajdonú Codelcót, a világ legnagyobb rézkitermelőjét bízta meg a lítiumállamosítás menetének kidolgozásával, a tervekre az év második felében még a törvényhozásnak is rá kell bólintania. Ez korántsem jelent automatikus jóváhagyást, március elején például simán elkaszálták az elnök egyik meglehetősen ambiciózus adóreform-javaslatát.
Előznek a kínaiak
Az államosítási tervek közepette meglepőnek hangzott, hogy a chilei állami fejlesztési ügynökség, a CORFO pénteken bejelentette: a legnagyobb kínai villanyautó-gyártó, a BYD 290 millió dolláros beruházással akkumulátorgyártó üzemet létesít az ország egyik északi régiójában. Santiago „minősített lítiumtermelő” címet adományozott a kínai cégnek, az ezzel járó kitermelési kvótával együtt. A távol-keleti vállalat és Chile között
erős az együttműködés, a BYD szállítja az ország elektromos meghajtású autóbuszait.
Az üzem évi 50 ezer tonna lítium-vas-foszfátot állít majd elő lítium-karbonátból, 2025-ben kezdi meg a termelést, és 500 főt foglalkoztat majd.
