Az akkumulátorellátáson áll vagy bukik az elektromos átállás sikere, amely alapvető részét képezné a klímaváltozás elleni harcnak. A nagyhatalmak azonban az együttműködés helyett inkább gazdasági előnybe akarnak kerülni, ennek következtében kereskedelmi háború alakulhat ki régi ellenségek és korábbi szövetségesek között is – írta a Bloomberg.
Az elektromos járművek (EV) bevezetése kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy leváltsuk a fosszilis üzemanyagokat – a villanyautók működéséhez azonban hatalmas mennyiségű, nagy kapacitású akkumulátorokra van szükség. Ezek gyártása pedig olyan ritka ásványi anyagokra alapul, mint a lítium, a nikkel, a kobalt vagy a mangán.
Aki ezeknek a fémeknek az ellátását irányítja, az egész EV-piacot uralhatja, így komoly verseny alakult ki a világ kormányai között, hogy ne kerüljenek hátrányba az iparágon belül.
Az Egyesült Államok és Kína között már kirobbant a kereskedelmi háború, miközben az a két fél közé szorulva próbál meg lépést tartani.
Kína az elmúlt évtizedben jelentős előnyre tett szert az elektromos autók piacán, a márkái pedig egyre több piacon jelennek meg – a keleti nagyhatalom agresszív külpolitikája azonban a kedvezőtlen hatással van a kereskedelmére, és egyre több ország vezet be ellenük szankciókat.
Az Egyesült Államok egyetlen ugrással próbálja meg behozni a Kínával szembeni lemaradását – a Joe Biden elnök által bemutatott inflációcsökkentési törvény, amely egy bővebb zöldtámogatási csomagot jelent az ország ipara számára, megerősítené az amerikai akkumulátor- és villanyautó-gyártást is.
Ezzel viszont az Európai Uniót bosszantották fel, amelynek bár kiépített autóipara van, nem szívesen versenyezne az amerikaiak 369 milliárd dolláros támogatási csomagjával, amely elcsábítaná a hazai gyártókat.
Bár az EU vezetői hónapokon keresztül próbáltak megegyezni az USA-val, hogy a segélyezési programot közösen szervezzék meg, a tárgyalások kudarcba fulladtak, és a blokk most kénytelen saját támogatásokat biztosítani az autóiparának.
A klímavédelmi lépések azonban gyakran keresztbe tehetnek egymásnak – az európai lítiumbányászat például azért akadt meg, mert a szükséges nehézgépek és felszerelések a környezetszennyezés miatt nem kapnak engedélyeket.
A világ egyik legnagyobb lítiumbányája lehetett volna a szerbiai Jadar-bánya, amely évekig nem fog megnyílni, az EU pedig kénytelen lesz külső forrásokra támaszkodni, mert a projekt nem volt elég zöld.
Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború következtében a nyersanyagellátás egyre kritikusabb problémává válik, az Európai Unióban pedig könnyen lítiumhiány alakulhat ki. A blokk hiába támogatja az elektromos autók gyártását, ha közben az alapvető iparágak működését megakadályozza.
Eközben az EU legnagyobb vetélytársa, Kína a nemzetközi lítiumtermelés 60 százalékát uralja, az autógyártói többször is kijelentették, hogy az európai piac uralása az egyik legfontosabb céljuk. Az Egyesült Államok pedig a szövetségei megerősítésével biztosítja az ellátását – a március végén Japánnal aláírt egyezmény megkönnyítené a két ország közti kereskedelmet és az alapanyagok beszerzését.
Ezzel a legfontosabb céljuk, hogy csökkentsék a Kínától való függőségüket, és megvédjék a saját piacukat – ha Európa nem biztosítja a belföldi termelését, akkor hasonló kereskedelmi szövetségeket kell kiépítenie.
