Németország a koronavírus-járvány kezdete óta először recesszióba csúszott, bár az elemzők az utolsó pillanatig abban bíztak, hogy Európa vezető gazdasága az ukrajnai háború alatt el fogja kerülni ezt a sorsot – írta a Bloomberg.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az első negyedévi kibocsátás 0,3 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest, ami az október–decemberi 0,5 százalékos esést követte. Ez a piacokat is meglepte, ugyanis az előrejelzések stagnálásra számítottak, minimális növekedéssel.
Az eredmény jókora hátrányt okoz Németország számára, amely annak ellenére, hogy Oroszország ukrajnai inváziója után el tudta kerülni a legsúlyosabb gazdasági csapásokat, több mint egy év alatt mégis recesszióba esett. Januárban Olaf Scholz kancellár még azt mondta, hogy ez a forgatókönyv „teljesen lehetetlen”.
A legnagyobb problémát a feldolgozóipar jelenti, ahol a mélyülő visszaesés kétségessé teszi a következő negyedévekre várt fellendülést.
Az ipari gyengeség pedig az üzleti hangulatra, valamint a teljes gazdaságra is rányomta a bélyegét: az Ifo intézet piaci várakozásokat mérő mutatója májusban nyolc hónap alatt először csökkent, míg a DIHK lobbicsoport felmérése 2023-ra nulla GDP-növekedést jelzett.
Az áruk iránti kereslet visszaesett, mivel a magas inflációval szembesülő fogyasztók inkább a szabadidős tevékenységekre és az utazásokra költenek. Ez egyre egyenlőtlenebbé teszi a gazdasági növekedést – egyes elemzők szerint ez a tendencia nem fenntartható.
A pénzintézet közgazdászai számára a második fél év recessziója egyre valószínűbbnek tűnik, de a legtöbb kollégájuk még mindig bízik abban, hogy hamarosan fellendülés várható. Valóban van némi ok az optimizmusra, ugyanis a gazdaság még a Bundesbank szerint is „enyhén” növekedhet ebben a negyedévben, mivel a nagy rendelésállományok, a kínálati szűk keresztmetszetek enyhülése és az alacsonyabb energiaköltségek támogatják a gyártókat.
