Devizapiac: zuhan a török líra, a svédek az euró felé fordulnak
Eddig nem hozott fordulatot a törökországi választás a líra árfolyamára nézve, a befektetőket nem győzte meg az Erdogan vezette új kormány. A piacon attól félnek, hogy a kabinet nem mozdul el eddigi politikájától, így az elmúlt napokban is töretlenül zuhant a líra árfolyama. Beszédes, hogy
a török fizetőeszköz értékvesztése a napokban volt az elmúlt évben a legnagyobb mértékű.
Közben kereskedők a Bloombergnek azt mondták, hogy az állami hitelezők leállították a dolláreladásokat, amelyekkel eddig védték a líra árfolyamát. Ez arra utal, hogy a pénzügyi vezetés felhagy a költséges intervenciókkal.
A piacok egy rövid időre fellélegeztek, amikor kiderült, hogy Recep Tayyip Erdogan újraválasztott elnök a Merrill Lynch korábbi stratégáját, Mehmet Simseket nevezi ki pénzügyminiszternek, ugyanis a befektetők abban bíztak, hogy a kormány visszatér egy ortodoxabb gazdaságpolitikához. Közismert, hogy
az elmúlt években a líra szabadesésszerű gyengülése és az infláció elszabadulása ellenére sem „adott zöld utat” a jegybanki kamatemeléseknek, mert az elnök változatlanul az olcsó hitelek segítségével képzelte el a gazdaság felpörgetését.
A független szakemberek helyett lekötelezettjeit, rokonait, bizalmasait ültette a jegybank élére, akik az Erdogan által elvárt módon döntöttek a kamatalakításkor, és a „tankönyvi” emelések helyett rendre vágták azt irányadó rátát. Tavaly januárban még 14 százalékon állt a líra alapkamata, mostanra 8 százalékra csökkentették. Mára kiderült, hogy Erdogan terve nem vezetett sikerre, sokkal inkább táplálta a 40 százalékra rúgó inflációt és a líra mélyrepülését. A török fizetőeszköz csak a május 28-i választások óta eltelt tíz nap alatt 12 százalékot gyengült a dollárral szemben.
Erdogan újraválasztásakor a gazdaságpolitika megújítását ígérte, amit Mehmet Simsek kinevezésével kívánt bizonyítani, de egyelőre a piacon nem látnak nagy változást – ezért rendre elfordulnak a török eszközöktől. A 10 éves török állampapír hozama a május végi 9 százalék körüli szintről mostanra 15 százalék fölé nőtt.
Nem meglepő, de a török állami bankok változatlanul nem kommentálják devizapiaci beavatkozásaikat. Egy volt jegybanki vezető korábban arról beszélt, hogy az állami tulajdonú pénzintézetek továbbra is aktívak lehetnek a piacon. A helyzetet látva az elemzőcégek is frissítették árfolyam-várakozásaikat. A Goldman Sachs az eddiginél nagyobb líragyengülést vár, azzal számolnak, hogy a keresztárfolyam eléri a 28-as szintet is, a korábban jelzett 22-es helyett. Tetsuya Yamaguchi, a Fujitomo Securities vezető technikai elemzője szerint megugrott a japán jen-török líra kereskedési volumene, amiből veszteségcsökkentő eladásokra lehet következtetni.
Feladhatja a koronát Svédország?
Az egykor egyértelműen koronapárti svéd lakosság egyre kevésbé elutasító az euróval szemben, nemzeti valutájuk mélyrepülése miatt.
A korona valaha volt leggyengébb szintje körül áll az euróval szemben, a helyi statisztikai hivatal jelentése szerint a lakosság 30,6 százaléka szavazna az euró bevezetése mellett, 50,5 százalék ellenezné a lépést.
Tény azonban, hogy a közös valuta támogatottsága a legmagasabb szinten van az európai adósságválság több mint egy évtizeddel ezelőtti kezdete óta.
A fordulat érthető, ugyan a svéd korona esetében nem lehet a török lírához hasonló mélyrepülésről beszélni, de
az elmúlt évet jellemző, nagyjából 10 százalékos leértékelődés megdrágította az importtermékeket, és eluralkodott a félelem azzal kapcsolatban is, hogy a svéd exportőrök nem lesznek képesek a „hátukon vinni” a gazdasági növekedést.
Karin Karlsbro, az Európai Parlament liberális képviselője azt mondta, a koalíciós kormányban is benne lévő pártja támogatja a pénzcserét, mivel az az európai egység erősítése mellett védelmet adna az árfolyam gyengülésével szemben is a lakosságnak.
Fordulóponthoz érkeztünk, beszélnünk kell a lehetséges megoldásokról
– foglalta össze véleményét.
Az ügy előzménye, hogy évekkel korábban a lakosság népszavazáson utasította el a közös pénz bevezetését, és még az uniós csatlakozást is negatívan fogadta a közvélemény. Ám
az elmúlt évtizedben 30 százalékkal értékelődött le a korona az euróval szemben,
és immár a svéd jegybankárok is aggódnak, hogy az infláció megfékezésére tett lépéseik hatását lenullázzák a magas importárak.
Folytatódnak a török–svéd–finn tárgyalások a svéd NATO-csatlakozásról |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
