Iszlámábád jüanban fizetett az első, kedvezményes árú orosz olajszállítmányért – jelentette ki a pakisztáni olajminiszter, Musadik Malik. A Reutersnek telefonon nyilatkozó politikus nem hozta nyilvánosságra az üzlet kereskedelmi részleteit, így azt nem tudni, hogy a világ ötödik legnépesebb országa mennyit fizetett az energiahordozóért, illetve milyen kedvezményt kapott Moszkvától.
Karacsiba még vasárnap érkezett az első orosz nyersolajszállítmány, a kirakodás jelenleg is tart. Az amerikai hírügynökség kérdésére Malik közölte: 100 ezer tonna uráli nyersolaj érkezik Oroszországból, a karacsi kikötőbe vasárnap 45 ezer tonna futott be, a fennmaradó rész pedig szállítás alatt van. Hangsúlyozta, hogy minden vizsgálatot és próbát elvégeztek, és megállapították: az orosz nyersolaj alkalmas a finomításra és a helyi piacra.
Az olajimportunk egyharmadát fogjuk az orosz nyersolajból fedezni
– jelentette ki a politikus. Iszlámábád tavaly 154 ezer hordó olajat importált, külső kifizetéseinek nagy részét az energiahordozók teszik ki. Olajat eddig a Közel-Keletről, főleg Szaúd-Arábiától, Kuvaittól és az Egyesült Arab Emírségektől importált. A két ország közötti egyeztetések még tavaly indultak, Imrán Hán korábbi pakisztáni kormányfő az orosz–ukrán háború kirobbanása után tárgyalt az olajvásárlásról Vlagyimir Putyin elnökkel.
A felek azonban sokáig vitáztak, sajtóértesülések szerint Pakisztán 50 dollár körüli hordónkénti árat kért, vagyis tíz dollárral alacsonyabbat, mint az ársapka. Konfliktust okozott a fizetési mód is, az oroszok azt akarták, hogy rubelben vagy jüanban történjen, míg Iszlámábád rúpiával akart fizetni, végül a kínai pénznem lett a befutó. Peking az eset kapcsán közölte: normális kereskedelmi együttműködésnek tekintik az ügyletet Pakisztán és Oroszország között.
Moszkva a háború kirobbanása és a nyugati szankciók bevezetése óta egyre szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat alakít ki Ázsiával, az olaj legnagyobb felvásárlója India lett, és Kína is számottevően növelte az orosz szállítmányokat. Az üzlettel mindkét fél jól jár: az európai piacról kiszoruló Moszkva újabb ázsiai vevőt talált, míg a gazdasági válsággal küzdő Iszlámábád sokat spórolhat. A jüannak pedig egyre nagyobb a szerepe, több ország is a kínai devizában számolja el a nemzetközi tranzakciókat.
Két rakétafregattot kézbesített Kína a „világ egyik legveszélyesebb államának”Kína erősíti a katonai együttműködést óriás szomszédja, India ősriválisával, amelyet Joe Biden amerikai elnök néhány hónapja a világ egyik legveszélyesebb államának nevezett. Az átadást nem akadályozta meg a Pakisztánban folyó legfrissebb politikai felfordulás, sem a gazdasági nehézségek. |
