A törökországi és szíriai földrengések, valamint az amerikai tornádók és jégesők hozzájárultak ahhoz, hogy idén az első félévben 43 milliárd dollárnyi biztosítással fedezett kár keletkezett. Ez mintegy 8,7 százalékkal alacsonyabb a 2022 első fél évében mért 47 milliárdnál, viszont jóval meghaladja a 34 milliárd dolláros tízéves átlagot – derül ki a német biztosító, a Munich Re jelentéséből.
A nem biztosított károkkal együtt az első félévben 110 milliárd dollár volt az összes veszteség, ami 9,1 százalékkal marad el a 2022 azonos időszakában mért 120 milliárdtól, azonban jóval magasabb elmúlt tíz év 98 milliárdos átlagánál. Az év első felében a veszteségek kevesebb mint fele volt biztosított. A törökországi és szíriai földrengés volt messze a legpusztítóbb természeti katasztrófa az elmúlt hat hónapban. Nagyon sok épület, út és híd semmisült meg, valamint 58 ezer ember vesztette életét.
Ennek eredményeként a természeti katasztrófák áldozatainak száma az év első felében (összesen 62 ezer) magasabb volt, mint 2010 óta bármikor. A földrengés okozta teljes kárt, ami nem tartalmazza az újjáépítési költségeket, a két közel-keleti országban mintegy 40 milliárd dollárra becsüli a Munich Re, ami egybevág a Világbank számításával. Az Egyesült Államokban az év első felében a heves zivatarok, a pusztító tornádók és a jégesők okoztak problémákat.
Ezek több mint 35 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak, ebből több mint 25 milliárd dollár volt biztosítva. Az első fél éveket nézve az országban csak egyszer, 2011-ben (46 milliárd, ebből 29 milliárd biztosított) volt magasabb a kár értéke. Az év eddigi legköltségesebb eseménye az észak-amerikai országban a Texast érintő jégesők és viharok voltak júniusban. A második legnagyobb amerikai államban a viharkárok összköltségét 8,4 milliárd dollárra becsülik az első fél évben, ebből 7 milliárd volt biztosítva.
A legtöbb kutató feltételezi, hogy az éghajlatváltozás elősegíti a tornádókkal és jégesővel járó heves zivatarok kialakulását, így a jövőben a pénzügyi veszteségek is emelkedhetnek. A Munich Re megjegyzi, hogy az észak-amerikai és európai zivatarok kárstatisztikái is növekvő tendenciát mutatnak.
Csapást mérnek az európai turizmusra az extrém hőhullámokA forró nyár kemény csapást mért az idegenforgalomra, amelynek a koronavírus-járványból felépülve extrém hőhullámokkal, erdőtüzekkel, valamint az ezek elől menekülő turisták tömegével kellett szembesülnie. Az éghajlatváltozás hatásai a jövőben valószínűleg erősödni fognak, az ágazatnak pedig sürgősen alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez. A klímaváltozás hatásait jó szemlélteti egy még 2019-ben született tanulmány, amely szerint Madrid éghajlata 2050-ben az észak-afrikai Marrákesére fog hasonlítani. |
