Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva betiltja a kínai kvantum-számítástechnika, a fejlett csipek és a mesterséges intelligencia ágazataiba történő amerikai beruházásokat. Az intézkedés nagymértékben érinti a magántőke- és kockázati tőkecégeket, valamint a kínai csoportokkal közös vállalkozásokban részt vevő amerikai befektetőket. A rendelet jövő év elején lép életbe, és nem lesz visszamenőleges hatályú, valamint kizárja az olyan ágazatokat, mint a biotechnológia.
Fotó: Shutterstock
Az elfogadását élénk vita előzte meg, a héjákkal szemben a pénzügyi tisztviselők enyhébb lépést szorgalmaztak, a Bloomberg szerint az utóbbiak győztek. A republikánusok bírálták a kormányt, mert az intézkedés nem elég szigorú és nem is kellően széles hatókörű. Egy névtelenségét kérő magas rangú amerikai tisztviselő szerint célzott program jön létre, amely a három legfontosabb területre összpontosít,
a rendelet célja a kínai hadsereg amerikai technológiához és tőkéhez való hozzáférésének megakadályozása.
Biden hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés ezekben az ágazatokban jelentős nemzetbiztonsági kockázatokat jár, mivel a számítógépek olyan módokon fejlődhetnek, amelyek elősegítik a kifinomult fegyverek kifejlesztését és a kémügynökségek által az adatok védelmére használt kriptográfiai kódok feltörését. Amerikai tisztviselők reményüket fejezték ki, hogy egyes országok cselekedni fognak, ha Washington úttörő szerepet tölt be.
Azonban néhány közeli szövetséges is ellenkezik: a hírügynökségnek névtelenségüket kérő japán politikusok egyértelművé tették, hogy
Tokiónak nem áll szándékában felülvizsgálni a Kínába irányuló exportot.
Amerikai illetékesek viszont arról beszéltek, hogy az Egyesült Királyság, Németország és az Európia Bizottság is fontolgatja hasonló korlátozások bevezetését. Peking közölte: csalódott az Egyesült Államok azon döntésében, hogy folytatja a korlátozásokat, amivel akadályozza az együttműködést és megszakítja az ellátási láncokat.
A kínai kereskedelmi minisztérium felszólította Washingtont, hogy tartsa tiszteletben a piaci elveket, ahelyett, hogy akadályozná a globális gazdasági fellendülést és Kína fejlődését. Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint
a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Washington az elmúlt hónapokban többtucatnyi kínai céget rakott feketelistára. Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Július elején pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta. A két nyersanyag fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást és összezavarja a csipellátási láncokat.
Kína nélkül nincs zöldátállás, Peking kezében vannak az ászokKína a legnagyobb beszállítója az energetikai átálláshoz nélkülözhetetlen anyagoknak, valamint számtalan iparágat ural: többek között a napelemek, az elektromos autókban használt akkumulátorok és a szélturbinák többségét is a távol-keleti országban gyártják. Végső soron a nyugati döntéshozóknak választaniuk kell: megpróbálnak elszakadni Kínától nemzetbiztonsági céljaik elérése érdekében, vagy klíma- és gazdasági céljaik kedvéért együttműködnek. |
