Milyen mély Kína gazdasági szakadéka?
A kínai gazdasági tevékenységre vonatkozó júliusi adatok – köztük a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a beruházások mértéke – messze elmaradtak a várakozásoktól, a lassuló növekedéssel kapcsolatos aggodalmak pedig egyre csak nőnek, hiába ígérgeti a kormány a talpra állást – írta a Reuters.
Az aktivitási adatok a második negyedév eleje óta maradnak el az előrejelzésektől, a kínai gazdaság pedig egyre közelebb araszol a válságponthoz. Ám Kína bukását már korábban is megjósolták – tévesen. Lehet, hogy most sem lesz másképp?
A 2008-as globális pénzügyi válság és a 2015-ös tőkekiáramlási pánik idején is kongtak a vészharangok a lassuló növekedés miatt. Kína azonban ezekből a helyzetekből gyorsan kilábalt, elsősorban a beruházások fellendítésével és az ingatlanpiaci spekuláció ösztönzésével.
Kína azonban eladósodott, az infrastruktúrába és az ingatlanokba történő beruházásai elérték a csúcspontjukat , az export pedig a világgazdasággal összhangban lelassult, így a kormánynak már csak egyetlen keresleti forrása van, amivel babrálhat: a háztartások fogyasztása.
Szemfényvesztés Kína extrém gazdasági növekedéseA Wall Street felvette a rózsaszín szemüveget, de a valóság csúnya meglepetéseket tartogat. |
Az, hogy Kína talpra áll-e, nagyban függ attól, hogy sikerül-e meggyőzni a háztartásokat, hogy többet költsenek és kevesebbet takarítsanak meg, és hogy ezt olyan mértékben teszik-e, amivel a fogyasztói kereslet ellensúlyozni tudja a gazdaság más területein tapasztalható gyengeségeket.
A nyugati fogyasztókkal ellentétben azonban a kínaiak a koronavírus-járvány idején nagyrészt magukra voltak utalva, a zéró-Covid-politika feloldása utáni költekezési őrület, amellyel a gazdaság gyorsan újraindulhatott volna, teljesen elmaradt. Ráadásul a kínai háztartások fogyasztása a GDP százalékában a koronavírus megjelenése előtt is az egyik legalacsonyabb volt a világon, és a kormány ezt rövid idő alatt nem tudja megfordítani.
A fogyasztás és a beruházások közötti egyenlőtlenség most mélyebb, mint Japánban a kilencvenes években, amikor az ország gazdasága a stagnálás „elvesztett évtizedébe” csúszott bele.
A közgazdászok a gyenge belföldi keresletet okolják a magánszektor visszafogott beruházási kedvéért és azért, hogy Kína júliusban deflációba csúszott. Ha ez fennmarad, a gazdaság behúzza a féket, és az adósságproblémák is tovább mélyülnek.
A júliusi aktivitási adatok alapján a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy Kína komoly költségvetési ösztönzők nélkül meg sem tudja közelíteni az év elején kitűzött 5 százalékos növekedés célját. Sok más nagy gazdasághoz képest ez a növekedés kiemelkedő lenne, ám Kínában – amely évente a GDP-jének nagyjából 40 százalékát fekteti be – így is kiábrándító eredmény, amitől jelenleg is messze elmaradnak.
Az önkormányzati adósságok magas szintje mellett azonban valószínűtlen, hogy a kormány nagy költségvetési ösztönzőket alkalmazna.
Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a befektetőknek hozzá kell szokniuk a jóval alacsonyabb növekedéshez, és akár még a Japánéhoz hasonló stagnálás is kilátásban van. Sok fogyasztó és kisvállalkozás azonban már most is olyan mély gazdasági fájdalmat érezhet, mint egy recesszió idején, mivel a fiatalok 21 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátája hatalmas nyomást jelent.
S bár a kínai jegybank keddi kamatcsökkentése nagy meglepetést okozott, azonban a mértéke nem elég nagy ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen. A hatóságok inkább csak jelezni akarják a piacnak, hogy készen állnak a gazdaság ösztönzésére.
A jelentősebb csökkentések azonban a jüan leértékelődésének és a tőkekiáramlásnak a kockázatát hordozzák magukban, amit a politikai döntéshozók mindenképp el akarnak kerülni.
Kínában olyan intézkedésekre van szükség a trendek megfordításához, amelyek növelnék a háztartások fogyasztását – a Kínai Kommunista Párt vezetőségének legutóbbi ülésén nem jeleztek ilyen lépéseket, de a közgazdászok a decemberi kulcsfontosságú pártkonferenciára várják a mélyrehatóbb strukturális reformokat.
A kormánynak azonban egyre kisebb a mozgástere, és kérdéses, hogy egyáltalán képes lesz-e a gazdasági visszaesés megállítására.
Kína gazdasága lassul – de miért baj ez nekünk?Félő, hogy a japán útra lép a Mennyei Birodalom – elöregedő társadalom, defláció, pangó gazdasági növekedés fenyeget. |
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
