Az Egyesült Királyságban számíthatnak a legrosszabb ellátásra a munkanélküliek Európában, két hónapnyi állástalanság után a korábbi jövedelmüknek csupán a 17 százalékát kapják segélyként. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája szerint az ország ezzel messze a többi észak-európai ország mögött kullog, mert a segély összege mindenhol ennek a többszöröse.
Fotó: AFP
A munkanélküliek Luxemburgban a korábbi jövedelmük 85 százalékát kapják, de messze megelőzi az Egyesült Királyságot Norvégia (78 százalék), Dánia (78), Izland (75), Svájc (74), Svédország (72), Hollandia (69), Franciaország (66), Németország (66), Finnország (57), Ausztria (57) Írország (54), sőt még Magyarország is, ahol a törvény rendelkezései alapján az álláskeresési járadék mértéke a korábbi átlagkereset 60 százaléka, amely nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér száz százalékát – igaz, csak 90 napig folyósítható.
Az Egyesült Királyságot azonban nem a gazdaságilag kevésbé fejlett kelet-európai országokhoz, hanem a többi fentebb említetthez érdemes hasonlítani, mivel azokkal áll nagyjából azonos szinten.
Az adatokat a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) szakértői elemezték, és az Euronews beszámolója alapján arra a megállapításra jutottak, hogy
az Egyesült Királyság a XXI. század minden egyes évében rosszabbul teljesített
a többi európai országnál ezen a téren. Folyamatosan csökkent a támogatás mértéke, a munkajövedelem 2001-es húsz százalékáról a jelenlegi 17-re.
Fotó: AFP
Az is igaz, hogy itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mindössze négy százalék az eurózóna 6,4 és az 5,9 százalékos átlagával szemben. Az Egyesült Királyságban azonban a legmagasabb az infláció a legfejlettebb ipari országok, a G7-ek között, és az OECD előrejelzése szerint ez az idén így is marad.
Az élelmiszerár-infláció 17,3 százalékos, az országot súlyos megélhetési válság sújtja, a 2010 óta kormányzó konzervatívok azonban megnyirbálták a szociális támogatásokat, maximum két gyerek után jár adókedvezmény és segély, bevezették a hálószobaadót (amely csökkenti a juttatásokat, ha valaki egy plusz hálószobás házban lakik), befagyasztották a helyi lakhatási támogatásokat, és csökkentették a segélyek összegét.
Az elmúlt évtizedben a szegénységben élő gyermekek száma mintegy 600 ezerrel, a nyugdíjasoké félmillióval nőtt, több millióan kénytelenek étkezéseket kihagyni minden nap, mert nem telik élelmiszerre.
Fotó: AFP
Az érintettek ráadásul abban sem reménykedhetnek, hogy a helyzet megváltozik a jövő évi parlamenti választás után, amelyet a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéki Munkáspárt nyer meg. A párt ugyanis – nagy felháborodásra – nemrégiben jelezte, hogy kormányra kerülése esetén is fenntartja a korlátozások egy részét.
A toryk darabokra szaggatták a társadalombiztosítás hálóját, a brexit-párti Munkáspárt pedig még rosszabbá teszi a dolgot azzal, hogy elismeri: fenntartja majd a konzervatív kiadáscsökkentéseket, például a kétgyerekes határt és a hálószobaadót
– írta közleményében David Linden, az SNP parlamenti képviselője.
