Kína idén júniusban és júliusban közel 5 milliárd dollár értékben importált csipgyártó berendezéseket, ami 70 százalékkal több az előző év azonos időszakában elért 2,9 milliárd dollárnál. A behozatal nagy része két olyan országból, Japánból és Hollandiából származott, amelyek az Egyesült Államokkal közösen korlátozásokat vezettek be, hogy lassítsák Peking technológiai fejlődését. 

China Chip Manufacturing Industry
Egyre több csipgyár épül Kínában, így szükség van a félvezetőket készítő gépekre is.
Fotó: AFP

A szigorítás értelmében a gépek vásárlóinak engedélyt kell kérniük a holland és a japán kormánytól az üzletek teljesüléséhez. A szigetország exportkorlátozása július 23-án lépett életbe, míg Hollandiáé szeptember elsején fog. A kínai cégek azonban amiatt aggódnak, hogy nem kapnak majd engedélyeket, illetve jóval kevesebb csipgyártó berendezést tudnak vásárolni a jövőben – derül ki az FT elemzéséből.

Mivel a távol-keleti óriás el akarja kerülni, hogy fennakadásokkal szembesüljön, ezért az elmúlt hónapokban felpörgette a behozatalt: tavaly a holland 217,2 millió dollárt tett ki a nyár első két hónapjában, míg  idén a vizsgált időszakban több mint másfél milliárd dollárt ért el, vagyis majdnem meghétszereződött. A japán behozatal is nagyot ugrott: 1,4 milliárd dollárt ért el 2023. júniusban és júliusban, míg az előző év azonos időszakában 969 millió dollár volt az értéke. 

Az import néhány százalékot nőtt a Egyesült Államok, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és más országok esetében is. Az öt legnagyobb, csipgyártó berendezéseket értékesítő vállalat Kínába indított szállítmányainak száma pedig 30 százalékkal emelkedett a második negyedévben a a Counterpoint piackutató szerint. Az érintettek nem nyilatkoztak a portálnak.

Miért olyan fontosak a csipek és miért megy értük a harc?

A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, és csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, 

mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. 

Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. 

Washingtonhoz Hollandia és Japán is csatlakozott.

Elemzők szerint Peking rövid távon továbbra is megpróbálja majd megszerezni a kulcsfontosságú technológiákat a tengerentúlról, míg hosszabb távon hazai helyettesítő termékeket fejleszt ki, hogy ellensúlyozza a külföldi technológiától való függőséget. A világ második legnépesebb országa az önellátás előmozdítására fog összpontosítani, ennek érdekében egyre több egyetemen indulnak az ágazattal kapcsolatos képzések, nőnek a kezdő fizetések, valamint a vállalatok és az egyetemek együttműködése is megkezdődött.

Nem a pénz hiányzik az amerikai csipgyártáshoz, hanem a szaktudás

Váratlan akadályba ütközött Biden elnök ambiciózus programja, hogy Amerika saját kezébe vegye a csipgyártást. Miközben a csipgyártókat Ázsiából az Egyesült Államokba csalogatják, már 2030-ra 67 ezer fős munkaerőhiánnyal szembesülhet az iparág. A betöltetlen állások 39 százalékába kétéves képzési idejű technikusokat, 35 százalékába négyéves képzési idejű mérnököket várnak.