Rekordot jelentő 225 milliárd dollárra rúgott tavaly a Latin-Amerikába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) nagysága, éves viszonylatban 55 százalékos növekedést könyvelve el ezzel. A látványos növekedésben ugyan a pandémiás időszakot követő befektetési láznak is fontos szerepe volt, ám a következő évekre eltervezett beruházások mennyisége is jócskán megugrott.
Fotó: Hector Vivas
Történt mindez annak ellenére, hogy a tavalyi egy kifejezetten mozgalmas esztendőnek bizonyult, még latin-amerikai mércével mérten is. Kolumbia elnökké választott egy szélsőbaloldali volt gerillaharcost, Chile majdnem új alkotmányt írt, Peru elnökét letartóztatták, miután sikertelenül próbált meg teljhatalomra szert tenni a választásokat megelőzően, Brazília pedig közel járt hozzá, hogy egy újabb elnöki megbízatást kínáljon fel a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro volt elnöknek.
A térség a vonzerejét ugyanakkor elsősorban nem a politikai arculatának, hanem a befektetési potenciáljának köszönheti, ezt pedig az idei áramló tőke mozgása is alátámasztja: tavaly, közel egy évtized után ismét több érkezett a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projektekbe, mint a megújuló energiaforrások kiaknázására. Az elemzők szerint ennek egyik elsődleges oka az, hogy mivel mind Argentína, mind Brazília hatalmas olajlelőhelyekkel rendelkezik, igyekszik ezeket mielőbb profitgenerálásra felhasználni, még azelőtt, hogy a nyugati tőlke végleg a környezetkímélő energiaforrások irányába fordulna – a világ pedig az ukrán helyzet kapcsán kénytelen volt alternatív üzemanyagforrásokat találni az Oroszország elleni szankciók következtében, így a két cél össze is ért.
A folyamat egyik elsődleges mozgatórugója az Exxon guyanai olajipari terjeszkedése volt.
Különösen érdekes, hogy miközben az Egyesült Államok folyamatosan kongatja a vészharangot a térség feletti folyamatosan növekvő kínai befolyás kapcsán, Kína és Hongkong a teljes tavalyi FDI-beáramlásnak mindössze a 3 százalékát adta – szemben a 38 százalékos amerikai és a 29 százalékos európai tőkemozgással.
A megugró külföldi tőkebefektetés legnagyobb nyertese egyértelműen Brazília volt: a térség legnagyobb gazdasága, és a teljes latin-amerikai harmadát előállító ország a teljes tőkebeáramlás 41 százalékát tett zsebre. Brazília annyira népszerűvé vált a külföldi befektetők körében, hogy egyenesen az FDI-toplista ötödik helyére ugrott, a megújuló energiát érintő nemzetközi beruházások terén pedig az elsővé vált globálisan, 115 milliárd dolláros projektállománnyal.
Míg Brazília felül-, addig Mexikó látványosan alulteljesített: a legészakibb latin-amerikai állam ugyan a térség GDP-jének közel negyedéért felel, ám a régióba irányuló FDI-nak mindössze 17 százalékát tudta felvenni. Ennek elsősorban politikai okai vannak az elemzők szerint: a mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador ugyanis 2018-as hatalomra kerülésekor megszüntette az ország befektetésösztönző ügynökségét, állami irányítás alá vonta az ország energiaiparát, és több fronton is konfliktusba keveredett az országban működő multik vezetésével, nagyban csökkentve ezzel az ország vonzerejét az idegen tőke számára.
Igazából nincsenek titkok. A nyersanyag-kitermelő iparágakba irányuló áramlásokon túlmenően teljesen világos, hogy a technológiailag kifinomultabb közvetlen külföldi befektetéseket vonzó, legsikeresebb országok bizonyos feltételek kombinációjával rendelkeznek, beleértve a jogállamiságot, a jó működési és logisztikai rendszereket, és mindenekelőtt a magas színvonalú emberi erőforrásokat
– fejtette ki José Manuel Salazar-Xirinachs, az ENSZ Latin-Amerika és Karib-térség Gazdasági Bizottságának vezetője.
Arról, hogy a tavaly látott FDI-beli ugrás tartós maradhat-e, vagy csak egy statisztikai hibaként marad fenn a történelemkönyvek lapjain, megoszlik a szakértők véleménye. Alejo Czerwonko, a UBS Wealth Management latin-amerikai befektetési igazgatója kiemelte:
A lehetőség adott, de kettőn áll a vásár – és őszintén szólva a latin-amerikai vezetők nem tesznek túl sokat azért, hogy országukat a külföldi befektetések számára vonzó célpontként népszerűsítsék.
