A világ olajfinomítói egyre nehezebben tudnak elegendő gázolajat termelni, ami súlyos hiányhoz vezethet az iparban és a közlekedésben egyaránt, valamint az inflációt is tovább erősítheti – írta a Bloomberg.

Tankers trucks queue to refuel at the oil storage of Frontignan's refinery, on October 15, 2010, in Frontignan, southern France. Frontignan's refinery is one of France's depots where employees are not in strike. French President sent in riot police to reopen fuel depots blocked by strikes, with the pipeline to Paris airports cut and strikers threwing up new pickets at other distribution centres across the country to fight against moves to raise the retirement age from 60 to 62. AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Fotó: PASCAL GUYOT

A nyersolajárak egyre közelebb araszolnak a 95 dolláros hordónkénti árszinthez, ami a finomított üzemanyagok piacán is jelentős dráguláshoz vezetett. Ezek közül a dízel kiemelkedően magasra ugrott, a gázolaj ára Európában 60 százalékkal emelkedett a nyár vége óta, ami a valaha mért legnagyobb növekedés az év ezen időszakában.

A világ finomítói hónapok óta gyenge termeléssel küzdenek, miután az északi féltekén a nyári perzselő hőség miatt az üzemek alacsonyabb szinten voltak kénytelenek működni, így a meglévő készletek is alacsonyan maradtak.

Az olajvállalatokra komoly nyomás nehezedik, hogy olyan termékeket állítsanak elő, mint a benzin vagy a repülőgép-üzemanyag, amelyekre a kereslet erőteljesen megélénkült. A dízel emiatt háttérbe szorult, és most komoly hiány van kialakulóban a piacon

– mondta Callum Bruce, a Goldman Sachs elemzője. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) múlt heti jelentése azzal számolt, hogy a dízelfogyasztás az idén naponta mintegy 100 ezer hordóval fog megnőni. Ehhez képest a benzin esetében napi 500 ezerre, a repülőgép-üzemanyag és a kerozin esetében pedig több mint napi egymillió hordóra számítanak.

A koronavírus-járvány alatt ráadásul világszerte bezárták a kevésbé hatékony üzemeket, és hiába próbálják követni a termelők a fogyasztás növekedését, sok finomító egyszerűen már nem létezik. A dízel kulcsfontosságú, mint ipari és szállítási üzemanyag, a készletek csökkenése pedig a termelés és a szállítmányozás visszaesésén keresztül a teljes gazdaságot befolyásolhatja, a magasabb árak pedig gyorsan a fogyasztókra fognak hárulni.

A legnagyobb probléma, hogy több nagy olajexportőr – Oroszország és Szaúd-Arábia – is bejelentette, hogy csökkenteni fog a termelésen, ami jelentősen korlátozná a nemzetközi ellátást a téli hónapok előtt.

A dízelárak ugrása alapvetően a kínálat csökkenéséből ered, amiért az exportőrök és a finomítók is felelősek, ráadásul a nyár folyamán a legtöbb ország nem tudott elegendő mennyiségű üzemanyagot felhalmozni

– mondta Eugene Lindell, az FGE tanácsadó cég finomított termékekért felelős vezetője.

De még mindig van remény arra, hogy a dízelhiány átmeneti lesz, és hamarosan enyhülni fog. A hűvösebb téli hónapok közeledtével az időjárás kevésbé korlátozza a finomítókat, akik már most felismerték, hogy a gázolaj elhanyagolásának súlyos következményei lesznek, ráadásul a magas dízelárak is azt ösztönzik, hogy többet állítsanak elő.

Tudjuk, miért ennyire drága az üzemanyag – degeszre keresik magukat az ukránok és a horvátok a magyarokon, de a benzinkutakat sem kell félteni

A régióban is extrém drágának számít a magyar üzemanyag. Ennek sok oka van, de a közelmúltban felütötte a fejét egy új jelenség. Az ukránok és a horvátok ugyanis brutálisan megvámolják a Magyarországra érkező kőolajat, ezt pedig végső soron a fogyasztók fizetik meg a benzinkutakon.