A kínai kormány megtiltotta az iPhone-ok és más külföldi márkájú okostelefonok használatát a központi kormányzati szervek tisztviselőinek, a készülékeket tilos bevinni az irodákba. Az érintettek az elmúlt hetekben a munkahelyi csevegőcsoportokban vagy megbeszéléseken kapták az utasításokat a feletteseiktől – írja a The Wall Street Journal névtelenségüket kérő forrásokra hivatkozva.
Ez a legújabb intézkedés Peking azon kampányában, amelynek célja a külföldi technológiától való függőség csökkentése. A távol-keleti ország lépése tükrözi az Egyesült Államokban a Huawei elleni hasonló tiltó intézkedéseket, valamint a kínai tulajdonú TikTok korlátozását. A két nagyhatalom az adatszivárgásokra és nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva egy sor tilalmat vezetett be a másik fél által gyártott különböző eszközökre és technológiára.
A világ második legnépesebb országa évek óta korlátozza, hogy a kormányzati szervek kormánytisztviselői iPhone-t használjanak a munkájukhoz, de az utasítást most kiszélesítették a források szerint. Kína emellett arra ösztönzi ügynökségeit és állami tulajdonú vállalatait, hogy a külföldi technológiát (számítógépek, operációs rendszerek, szoftverek) cseréljék le a saját fejlesztésű termékekre. A kormány például 2021-ben korlátozta a Tesla használatát
a hadsereg tisztjeinek és a kulcsfontosságú állami tulajdonú cégek alkalmazottainak.
A lépést azzal indokolták, hogy az autók által gyűjtött adatok nemzetbiztonsági kiszivárogtatás forrásai lehetnek. Peking azt is megköveteli a vállalatoktól, hogy a helyben gyűjtött adatokat az országban tárolják. Emiatt az Apple és a Tesla adatközpontokat épített és használk Kínában. Ugyan a Teslák továbbra is jól fogynak az országban, azonban az iPhone-ok értékesítése visszaeshet az intézkedés miatt. Az elmúlt években ugyanis az Apple uralta a 600 dollár feletti árú okostelefonok kínai piacát, miután Washington szankciókkal sújtotta a Huaweit.
A kínai cég nem fér hozzá a legújabb 5G-csipekhez, így az iPhone gyakorlatilag rivális nélkül uralhatta ezt a szegmenst. A vállalat viszont nemrég mutatta be a Mate 60-ast, amely viszont a szankciók ellenére 5G-képes, így a Huawei ismét kihívást jelenthet az Apple-nek a prémiumtermékek felhasználói körében.
Amerikai–kínai technológiai, gazdasági hidegháború
Az amerikai–kínai kereskedelmi, gazdasági és technológiai háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, majd Joe Biden alatt tovább eszkalálódott. Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Júliusban pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta. A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást, és összezavarja a csipellátási láncokat. A mostani intézkedés tovább rontja az amúgy is hűvös kapcsolatokat.
Több száz milliárddal támogatja Kína a hazai csipipartKína egy új, államilag támogatott befektetési alapot indít, amelyen keresztül 300 milliárd jüant gyűjtenének össze a belföldi csipgyártás számára, hogy az ágazatot felzárkóztassa legnagyobb kereskedelmi riválisához, az Egyesült Államokhoz. Ez a harmadik ilyen program, amellyel az állam versenyképessé akarja tenni a kínai félvezetőgyártást. |
