Kútba eshet a norvég kormány terve a mélytengeri bányászatról

Nem fogjuk megszavazni a kormány által előterjesztett javaslatot, hogy egy hatalmas sarkvidéki tengeri területet nyissanak meg a mélytengeri bányászat előtt – jelentette ki a norvég Szocialista Bal (SV) szóvivője, Lars Haltbrekken a Reutersnek. Hozzátette: legalább tízéves moratóriumot követelnek a kérdésben, hogy a mainál lényegesen többet tudjanak meg a környezeti következményekről.

Norvégiát kisebbségi kormány vezeti, miután a 169 fős törvényhozásban a koalícióra lépett szociáldemokrata Munkáspárt 48, a centrista parasztpárt, a Centrum Párt pedig 28 képviselővel rendelkezik. A kormányt kívülről támogatja az önmagát demokratikus szocialistának valló, 13 parlamenti helyet birtokló SV, amely a mérleg nyelveként rendszeresen feltételeket szab ahhoz, hogy megszavazza a kabinet javaslatait.

A kormány az SV helyett a jobboldali ellenzék támogatására is játszhat: a Konzervatívok és a Haladás Párt elvben támogatják az ötletet, amikor hatalmon voltak, maguk is szorgalmazták a sarkvidéki, mélytengeri bányászatot. Elemzők szerint azonban előfordulhat, hogy ellenzékben már kevésbé lelkesednek a javaslatért, mivel így keresztbe tehetnek a politikai riválisaiknak. A zöldek és a kommunisták pedig már korábban jelezték: nem támogatják a felvetést.

Miért fontos Norvégiának a mélytengeri bányászat?

Norvégia lehet az első ország, amely kereskedelmi méretekben mélytengeri bányászatot folytathat, ha az ország parlamentje jóváhagyja a tervet. A kormány mintegy 280 ezer négyzetkilométernyi óceáni terület megnyitását javasolta a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák között. Ezeket kisebb zónákra osztanák, ahol különböző vállalatok folytatnának kutatást és kitermelést. 

A bányászat 3 ezer méter mélyen zajlana, ahonnan rezet és ritkaföldfémeket hoznának a felszínre. Osló szerint mindez segíthetne Európának csökkenteni a Kínától való függőségét, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, a szélturbinák és a napelemek gyártásához. Ráadásul a skandináv ország is igyekszik több lábon állni, így az energiahordozók mellett más anyagokat is exportálna.

Az viszont hátráltató tényező, hogy a tengerfenék ásványkincseinek kitermelésére jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban elérhető technológia, bár a világ más részein már építettek néhány gépet a bányászat tesztelésére. 

Az is kérdéses, hogy a folyamat egyáltalán megoldható nyereségesen, hiszen ilyen mélyen már rendkívül mostoha körülmények uralkodnak. A sötét zóna ezer méter mélyen kezdődik, ide már nem ér el a napfény, a nyomás sokszorosa a felszíni nyomásnak.

Tudósok szerint ez a föld legnagyobb és egyben legszélsőségesebb élőhelye, így a kitermelés nem lesz egyszerű feladat. Az észak-európai ország eddig robotokkal és fúrógépekkel gyűjtött anyagmintákat. Az sem ismert, hogy ennek milyen hatása lehet a környezetre. Bár a nemzetközi szabályok még nem születtek meg, Norvégiának nem kell várnia, mivel a saját kontinentális talapzatán tervezi az ásványkincsek feltárását.

Ennek ellenére Osló viszonya több országgal is megromolhat. Dánia szerint a környezetvédelmi tanulmány hiányos és gyenge minőségű, míg Izland megkérdőjelezte Norvégia kizárólagos jogát a tengerfenék ásványkincseinek feltárására a Spitzbergák közelében.

Az Európai Bizottság szintén a mélytengeri bányászati moratórium mellett érvel, amíg nem tudunk többet a kockázatokról, bár a skandináv ország nem tagja az Európai Uniónak.