Némileg csökkent hétfőn az olaj ára, a befektetők várják, hogy kiderüljön, más államok is belépnek-e az Izrael és a Hamász között folyó háborúba, ami jelentősen növelné az olajárakat, és újabb csapást mérne a világgazdaságra.
Fotó: Frederic J. Brown / AFP
A határidős jegyzésekben a Brent hordónkénti ára 0,4 százalékkal, 90,56 dollárra csökkent, az Egyesült Államokban irányadó West Texas intermediate-é (WTI) 0,3 százalékkal, 87,43 dollárra. (Egy dollár 367,1 forint.) Ezzel azonban még messze nem dolgozták le a múlt heti ugrást, amikor a Brent 7,5, a WTI 5,9 százalékkal drágult.
„A befektetők próbálják kitalálni, milyen hatása lesz a konfliktusnak, hiszen a nagyszabású izraeli szárazföldi támadás egyelőre még nem kezdődött meg, bár lejárt a menekülésre a gázaiaknak szabott határidő” – emlékeztetett Kikukava Hirojuki, a Nissan Securitieshez tartozó NS Trading elnöke.
Az olajtermelő országokat érintő esetleges hatásokat bizonyos mértékig már beárazták, de ha tényleges szárazföldi invázióra kerülne sor, és az hatással lenne az olajkínálatra, akkor az árak könnyen meghaladhatják a hordónkénti 100 dollárt
– tette hozzá.
A háborúnak eddig kevés hatása volt a globális olaj- és gázellátásra, hiszen Izrael nem nagy termelő, a konfliktus jelenti azonban az egyik legjelentősebb geopolitikai kockázatot az olajpiacokra Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta.
Különösen az okoz aggodalmat, ha Irán belekeveredik,
és kérdés az is, mit jelenthet egy szélesebb körű konfliktus a világ legnagyobb olajtermelő régiójának országaiból, köztük Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből származó szállítások szempontjából.
Fotó: Antonio Sempere
Ha kiderül, hogy Teheránnak közvetlen köze van a Hamász Izrael elleni támadáshoz, az valószínűleg azt eredményezné, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben érvényre juttatná az iráni olajexportra vonatkozó szankcióit, hangsúlyozta Vivek Dhar, a Commonwealth Bank of Australia elemzője egy hétfői jegyzetében.
Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok az idén szemet hunyt az iráni olajexportra vonatkozó szankciói felett, mivel igyekezett javítani a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal.
Az iráni olajexport az idén napi 0,5-1 millió hordóval nőtt, ami a globális olajkínálat 0,5-1 százalékának felel meg.
Ez kiesik a piacról, ha az amerikai szankciókat teljes szigorral érvényre juttatják, tette hozzá.
Fotó: Shutterstock
Irán a hétvégén figyelmeztetett, hogy ha Izrael „háborús bűntetteit és népirtását” nem állítják meg, akkor a helyzet kicsúszhat az irányítás alól, és „messzemenő következményekkel” járhat.
Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy az Egyesült Államok a múlt héten vezette be az első szankciókat a G7-ek által meghatározott, hordónként 60 dolláros árplafon fölötti árú orosz olajat szállító tartályhajók tulajdonosai ellen, ezzel próbálva bezárni a kiskapukat abban a mechanizmusban, amelynek célja Moszkva megbüntetése az ukrajnai invázióért.
Oroszország a világ egyik legnagyobb nyersolajexportőre, és a szállítmányok szigorúbb amerikai ellenőrzése visszafoghatja a kínálatot.
