Iránon a világ szeme, akár 115 dollár fölé is lökheti az olaj árát

Az olaj ára, a közel-keleti kitermelés és ellátás jövője elemzők szerint nagymértékben attól függ, volt-e része Iránnak közvetlenül a Hamász Izrael elleni múlt hétvégi terrortámadásában.

Az olaj ára hétfőn azonnal megugrott a háború hírére, annak ellenére, hogy Izrael nem jelentős olajtermelő. „Az olajtermelés és -export számára az a kulcsfontosságú faktor, hogy a konfliktus túlterjed-e az izraeli és gázai térségen. A helyzet dinamikus, a jövő pedig továbbra is bizonytalan” – mondta a MarketWatchnak Rebecca Babin, a CIBC Private Wealth U.S.vezető energetikai kereskedője.

Ettől azonban egyelőre Izrael és az Egyesült Államok is óvakodik, hangsúlyozzák, hogy az első hírszerzési elemzések szerint nincsenek erre utaló bizonyítékok annak ellenére, hogy Iránról köztudott, hogy finanszírozza és kiképzi a Hamászt.

Irán viszont Izraellel ellentétben jelentős szereplő az energiapiacon: 2021-ben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) ötödik legnagyobb olajtermelője volt, és 2020-ban a harmadik legnagyobb földgáztermelő az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (Energy Information Administration – EIA) adatai szerint.

A The Wall Street Journal vasárnap még arról számolt be, hogy iráni katonai tisztviselők segítettek megtervezni és koordinálni a Hamász-támadást. Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, a Fehér Ház szintén „bűnrészesnek” nevezte Iránt a támadásokban, mivel régóta finanszírozza és kiképzi a Hamászt, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok eddig még nem erősítette meg, hogy Teherán előre tudott erről a konkrét akcióról. Más jelentések szerint a Hamász támadása még az iráni vezetés fontos tagjait is meglepte.

a Brent ára szerdán 2,1, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) fajtáé 2,9 százalékkal esett, és hordónként 85,82, illetve 83,49 dolláron állt meg.

Ötéves csúcson az iráni olajtermelés

Irán szerepe azért fontos, mert a terrortámadás előtt olyan hírek érkeztek, hogy Washington enyhíthet a Teherán elleni szankciók betartásán, így több olaj kerülhet az országból a piacra, ami segítené az ellátás egyensúlyát.

Az Egyesült Államok eddig sem erőltette különösebben a büntetőintézkedések betartását, ennek is köszönhető, hogy az iráni olajexport ötéves csúcsra ugrott, augusztusban elérte a napi kétmillió hordót. Előzetes becslések szerint éves bázison pedig napi 700 ezer hordóval emelkedik, így Babin szerint a idén Irán lesz az Egyesült Államok után a második legnagyobb olajexportőr a világon, miután Szaúd-Arábia és Oroszország is csökkentette a kitermelést.

Különböző forgatókönyvek más-más kimenetelt jelentenek az olajpiac számára. Ha szigorúan betartják az Irán elleni szankciókat, akkor Babin szerint napi ötszázezer hordó olaj tűnhet el a piacról, ami hatással lesz az árakra. A szakértő úgy véli, ebben az esetben a Brent és a WTI ára visszakúszik hordónként 95 dollár köré – de a százat nem haladja meg. 

– tette hozzá.

Ha viszont Izrael közvetlen katonai csapás mér Iránra, az potenciálisan hatással lehet az ország kitermelésére, ami jelenleg meghaladja a napi hárommillió hordót. „Ebben az esetben az olajár száz dollár fölé ugrik” – állítja Babin, a ralit azonban „korlátozza az a tény, hogy az OPEC+ napi négymillió hordós kihasználatlan kapacitással rendelkezik, amelyet bevethetnek, hogy kitöltsék az ellátásban keletkező űrt”.

Extrém kimenetel: a Hormuzi-szoros lezárása

Irán dönthet úgy, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ami kulcsfontosságú a globális olajpiac számára, ezen halad át a világ teljes olajfogyasztásának mintegy 20 százaléka, és az útvonalnak „kevés lehetséges alternatívája” van. A Hormuzi-szoros lezárása hordónként 115 dollár fölé repíti az olaj árát.

„Ebben az esetben kulcsfontosságú a lezárás időtartama, de ez mindenképpen egy nagyon extrém kimenetel” – tette hozzá a szakértő.

Babin szerint azonban az Izrael és a Hamász közötti konfliktus kimenetele sokban függ Szaúd-Arábiától is. Az események miatt kisiklottak az izraeli–szaúdi kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítések, amelyekben az Egyesült Államok közvetített. Babin szerint ezzel gyengült a befolyás, amelyet Washington gyakorolhat a szaúdi olajtermelésre, nem javulnak a feszült kapcsolatok a két ország között, a kitermelés fokozását sürgető amerikai könyörgések ismét „egyenesen mennek hangpostára”, pedig a konfliktus kitörése előtt Rijád állítólag hajlott a kérés teljesítésére. Ennek korlátozott hatása lenne az olajárra, inkább fenntartja azt, mint jelentős emelkedés katalizátora lenne.

Az Egyesült Államok számára mindenesetre komoly kihívást jelentene a száz dolláros vagy annál magasabb olajár, mivel a többi országéval együtt a Federal Reserve is úgy próbálja megfékezni az inflációt, hogy közben ne döntse recesszióba a gazdaságot.

A magas üzemanyagárak letörése érdekében a Biden-adminisztráció tartalékokat szabadított fel tavaly a stratégiai olajtartalékból, ami alig 350 millió hordóra apadt – a legalacsonyabb szintre az 1980-as évek óta. Ennek ellenére Babin nem tartja kizártnak a tartalék további megcsapolását, bár úgy véli, az esélye ennek nagyon csekély.

A lépés nem lenne népszerű, mondta, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban ma napi 13 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre, míg a kitermelés az 1980-as években nem érte el a napi ötmillió hordót sem.

Jövőre meredeken emelkednek az olajárak

Az Energia Információs Hivatal havi jelentése szerint azonban az olajárak jövőre valószínűleg meredeken emelkedni fognak. A hivatal 2024-re 90,91 dolláros hordónkénti átlagárat prognosztizált a WTI kőolajra, ami 9,2 százalékkal magasabb a szeptemberi előrejelzéshez képest, és meghaladja a 2023-as 79,59 dolláros előrejelzési átlagot is. A Brent nyersolaj jövő évi átlagára a számításaik szerint 94,91 dollár, ami 7,6 százalékkal magasabb az előző előrejelzéshez képest, és szintén meghaladja a 2023-as 84,09 dolláros előrejelzési átlagot.

Az EIA szerint a globális nyersolajkínálat növekedése idén korlátozott volt, mivel Szaúd-Arábia és az OPEC+ más tagállamai is önkéntes termeléscsökkentést hajtottak végre. Ez napi 1,4 millió hordó kiesést jelentett, amelyet ellensúlyozott a nem OPEC+ termelők napi 2,7 millió hordós termelésnövekedése.

Az Egyesült Államok is az utóbbiak közé tartozik. Babin arra számít, hogy 

– jelenleg 75 dollár körül mozog.

Az első olajár-emelkedésekre azonban nem fognak reagálni, mert időbe telik, amíg a nyersolajat kitermelik a földből, és tudják, hogy Szaúd-Arábiának van szabad kapacitása, tette hozzá. Rövid távon nem számít napi 200 ezer hordósnál több kínálati reakcióra.