Az orosz olajra bevezetett árplafonnak nem sok hatása lesz az orosz bevételekre, a termelők ugyanis egyre több szállítmányozó között válogathatnak, így egy éve nem volt annyira olcsó az energiahordozó eljuttatása a két legnagyobb piacára, Kínába és Indiába, mint most – derítette ki a Reuters kereskedelmi és hajózási forrásokból.
A nyugati kormányok hatáskörén kívül dolgozó új szállítmányozók megjelenése lehetővé teszi az orosz cégek számára, hogy többet keressenek, mint a hordónkénti 60 dolláros felső határ, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei, a G7-ek szankciókkal Oroszországra kívántak kényszeríteni.
Washington próbálja ellehetetleníteni a büntetőintézkedések kijátszását, ezért csütörtökön
első alkalommal szabott ki szankciót az ársapka fölötti áron orosz olajat szállító társaságra,
egy-egy Törökországban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben bejegyezett cég tulajdonosára: zárolták az Ice Pearl Navigation és a Lumber Marine tulajdonában lévő összes amerikai ingatlant és érdekeltséget.
A hajók átregisztrálásával játsszák ki az árspakát
Az ársapka 2022 decemberétől érvényes, és megtiltja a G7 tagországaiban székhellyel rendelkező szállítmányozóknak vagy biztosítóknak, hogy az orosz olajexportot megkönnyítő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha az ár meghaladja a hordónkénti 60 dollárt. A szankciók nem vonatkoznak más országok hajózási társaságaira vagy biztosítókra, függetlenül az ártól.
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, emlékeztetett a hírügynökség, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Ez idő alatt az útvonalakon dolgozni hajlandó kereskedők felvásárolták a régebbi tankereket, másokat pedig átregisztráltak olyan országokban, amelyek nem vezettek be szankciókat. Az így kialakult „árnyékflotta” a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti információs szolgáltató elemzése szerint 535 tartályhajóból áll, amelyek átlagéletkora 23 év vagyis egy részük életveszélyes roncs, és a kétharmaduk nem rendelkezik ismert biztosítási fedezettel.
Félezer hajóból áll már az árnyékflotta
– magyarázta a brit hírügynökségnek Mike Salthouse, a NorthStandard vezető hajóbiztosító külügyi vezetője.
Olyan sok hajó hajlandó orosz olajjal megrakodva hajózni, hogy a fuvardíjak csökkentek, ami gyakorlatilag még több bevételhez juttatja az orosz termelőket. A kereskedők és a Reuters számításai szerint az orosz uráli nyersolajnál az eladók most hordónként körülbelül hét dollárt takarítanak meg a fuvardíjakon a tavalyi télihez képest, miután bevezették az árplafont. (Egy dollár 366,5 forint.) Ez azt jelenti, hogy az orosz exportőrök hordónként 70 dollárt keresnek a balti kikötőkben berakodott olajon, és az összeg elérte a 79 dollárt is szeptemberben, amikor 97 dollár volt az olaj ára a világpiacon.
Egy éve nem volt ilyen olcsó az olajszállítás díja
A kereskedők szerint az Ázsiába irányuló orosz olaj fuvardíja a nagy szállítási kínálatnak, valamint az orosz és a szaúdi kitermelés visszafogásának köszönhetően az árplafon bevezetése óta a legalacsonyabb szintre zuhantak. Egy 100 000 tonnás tanker költsége a balti kikötőkből Indiába 4,8-5,2 millió dollárra (hordónként mintegy hét dollár) csökkent az októberi rakodású hordók esetében a 2023 eleji több mint 15 millió dollárról (ez hordónként mintegy 14 dollárt jelentett).
Egy 140 000 tonnás rakomány szállítási költségei a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjéből Indiába átlagosan 4,1-4,2 millió dollár októberben – nyáron még ötmillió dollár volt. A Közel-Keleten, Afrikában, Kínában, Latin-Amerikában és Oroszországban regisztrált hajók szállítanak ezeken az útvonalakon. „Jó néhány új névvel találkozunk, amelynek van tankerflottája” – mondta egy név nélkül nyilatkozó kereskedő.
Bár Moszkva Szaúd-Arábiával együtt megállapodott az olajexport napi 300 000 hordóval való csökkentéséről, Oroszország idén közel napi ötmillió hordót ad el külföldre, az olaj- és üzemanyag-kivitel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint szeptemberben napi 7,6 millió hordóra ugrott.