Szinte elképzelhetetlen változást hozott az egykor vasfüggöny mögött élő emberek életébe az európai uniós tagság. Nemcsak a határok nyíltak ki, és szabadon áramolhatott be a tőke, illetve mehettek Nyugatra dolgozni tömegek, hanem az átalakulás következtében rég nem látott gazdasági felívelés és életszínvonal-emelkedés kezdődött a régióban.
Jó példa erre a romániai Iasi-ban (Jászvásár) élő Bogdan esete. Míg a fiatalember első fizetését családja fürdőszobájának megépítésére költötte, mára a 33 éves férfi két autó, egy motor és egy új építésű lakás tulajdonosa. Jólétét pedig az is bizonyítja, hogy utazásra is jut pénze: egy friss felvételen boldogan mosolyog kedvesével Kuala Lumpurban.
Persze Bogdan példája azért nem festi le teljesen hitelesen a képet, de tény, sokan olyan körülmények között élnek, amelyről gyerekkorukban még álmodni sem mertek.
Hogyan tovább?
Az uniós vezetők a héten Granadában találkoznak, hogy az újabb tagjelöltek felvételéről egyeztessenek. Már az időzítés is elgondolkodtató: miközben egy oroszbarát párt hatalomra kerülése várható Szlovákiában, az Egyesült Államok a Kijevnek szánt segítség felpörgetésén fáradozik.
Hogy valóban mikor válhat Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok uniós tagokká, azt jelen pillanatban képtelenség megmondani, de annyi biztos, hogy az álom egyre inkább valósággá válhat.
Románia fejlődése megkérdőjelezhetetlen
Amikor a 19 milliós ország beolvadt az unióba, akkor a lakosság fele nem rendelkezett vezetékes ivóvízzel , és az egy főre jutó az uniós átlag harmadát tette ki, ez nagyjából megegyezik az ukrán gazdasági kibocsátás háború előtti szintjével.
Mára azonban Románia már a blokk átlagának 77 százalékát is elérte, és továbbra is gyorsan nő. Beszédes, hogy a PwC tanácsadó cég helyi irodájának vezetője szerint a következő évtizedben megduplázódhat a román gazdaság teljesítménye.
Nagyjából ez volt az Ukrajna számára is vágyott út addig, amíg 2014-ben a Majdan-felkelésbe nem vezetett a kormány Kreml-barát politikája. Most Kijev egy új esélyt kapott az uniós tagságra, persze ehhez békét kell kötniük, ami ebben a pillanatban viszonylag elképzelhetetlennek tűnik.
Bukarest közben határozott támogatója lett Ukrajna és másik szomszédja, Moldova gyorsabb uniós integrációjának. A vezetés folyamatosan hangsúlyozza a tagság fontosságát:
Románia nem tudná végigvinni a reformokat az unió nélkül. Az EU és a NATO nélkül törékenyek, sebezhetők lennénk
– hangsúlyozta egy televízióinterjúban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Korrupció, a szitokszó
Amikor Románia tag lett, nemcsak a privatizáció ért véget, hanem a bíróságokat is újjászervezték, hogy kiszorítsák a korrupciót – mára a Bloomberg elemzése szerint keleti szomszédunk utolérte Magyarországot, és eltávolodott az egykor hasonló helyzetben lévő Bulgáriától. Persze ehhez jelentős „tisztogatásra” is szükség volt.
A kemény intézkedések – korrupt kormánytisztviselők börtönbe zárása is – Laura Codruta Kövesi volt főügyész nevéhez fűződnek, aki az EU legfőbb ügyészi hivatalát vezeti. Egy neve elhallgatását kérő munkatársa szerint Kövesi eltökélt volt, és irányításával valóban leküzdötték a mélyben gyökerező korrupciót, és megváltoztatták az emberek mentalitását.
Eközben ellenségeket is szerzett bőven, ugyanis 2018-ban azért menesztették, mert Tudorel Toader akkori igazságügyi miniszter azzal vádolta meg, hogy Kövesi túllépte hatáskörét, és rombolja Románia külföldi imázsát.
Persze azért továbbra is botrányoktól hangos a politika egésze, a bíróságokat túlterhelik a perek, de tény, hogy 2015 óta több mint egymilliárd euró került vissza a költségvetésbe a korrupcióellenes intézkedéseknek köszönhetően.
A korrupció lassítja Románia gazdaságának fejlődését, és forrásokat von el az oktatástól és az egészségügytől is
– jelentette ki Marius Voineag korrupcióellenes főügyész.
Kövesi fókuszban maradhat – a szakember jelenlegi pozíciójának köszönhetően a Romániában bevált modellt „transzportálhatja” Ukrajnába is. Úgy tűnik, erre meg is van hajlandósága, ugyanis egy hónappal a háború kitörése után Kijevbe utazott, hogy együttműködési megállapodást kössön az ukrán legfőbb ügyésszel.
A számok nem hazudnak
2010 és 2021 között a külföldről érkező befektetések majdnem megduplázódtak, és elérték a 11 milliárd dollárt, százával özönlöttek be a külföldi cégek. A legnagyobb befektetők közé tartozik a Ford és a Renault csoporthoz tartozó Dacia. A két autógyártó szalagjairól évente több mint félmillió autó gördül le. Az abroncsgyártó Continental 2,2 milliárd eurót fektetett be, a technológiai óriások, köztük az Amazon, a Microsoft és az Oracle megnyitották kutatóközpontjukat.
A kormányok több mint 700 kilométer autópályát építettek, fejlesztették az iskolákat és a közszolgáltatásokat.
A fejlődést támogatta az is, hogy a politikai pártok félretették konfliktusaikat, az uniós források minél hatékonyabb felhasználása érdekében. Eddig összesen 53 milliárd euró támogatást hívtak le és költöttek el Romániában.
Új projektek is bőven indulnak, a Nokian 650 millió eurós befektetéssel zéró kibocsátású gumiabroncsüzemet épít, a belga Avestra Battery 1,4 milliárd euróért akkumulátorgyárat fejleszt, és megindult a gigantikus gázmező, a Neptune Deep kiaknázásának az előkészítése is, a befektetés értéke 4 milliárd euró.
Ha az inflációt nézzük, nagy pályát járt be ebben az évezredben a román gazdaság, ugyanis az ezredfordulón csaknem 60 százalékos fogyasztói árindex napjainkra 10 százalék alá esett, persze voltak közben olyan időszakok is, amikor deflációt mértek.
Lekörözte a szomszédokat
Az egy főre jutó GDP értékét jelentősen növeli persze, hogy milliók hagyták el az országot, és mentek Nyugatra dolgozni. Ennek következtében az életszínvonal idén meghaladhatja a lengyelt, és jelentősen felülmúlja a szerbet. A legélesebb összehasonlítás talán a szomszédos Bulgáriával van, az eredmény feltűnő.
A két ország úgy csatlakozott az EU-hoz, mint a blokk legszegényebb és legkorruptabb tagjai – akárcsak Ukrajna, ha valaha is tagságot szerezne.
Az uniós csatlakozáskor Bulgáriával hasonló szinten volt Románia. Szófia azonban nem győzte le a korrupciót, így életszínvonala most a blokk átlagának 60 százaléka, azaz 17 százalékponttal alacsonyabb, mint Romániában.
