Hiába a Moszkva elleni szankciók , a kritikus fontosságú ásványi anyagokat ezek nem érintik, az pedig bőségesen be is vásárol belőlük Oroszországtól – derült ki az Investigate Europe napokban közzétett jelentéséből, melyet a Magyar Nemzet szemlézett.
Fotó: AFP
2022 márciusa és idén július között mintegy 13,7 milliárd euró értékben importáltak az unió tagállamai az olyan nyersanyagokból, mint a titán vagy a nikkel.
Csak idén január és július között ez a szám 3,7 milliárd euróra rúg, az Európai Unióban felhasznált nikkel 90 százalékát Oroszországból importálják.
Miért nem szankcionálják a kritikus nyersanyagokat? Azért mert kritikusak, legyünk őszinték
− tette fel a költői kérdést David O’Sullivan, az EU szankciókért felelős különleges képviselője még szeptemberben egy konferencián.
Ezeknek a nyersanyagoknak különösen fontos szerepük van abban, hogy az unió elérje a 2050-re kitűzött klímacélokat. Létfontosságúak az elektronika, a napelemek és az elektromos autók gyártásában, de az olyan hagyományos iparágak számára is, mint a repülőgép vagy a védelmi ipar. Ám amennyire nélkülözhetetlenek, olyannyira nehéz beszerezni őket.
A gyémánt lesz az új orosz szankciós csomag sztárjaAz Európai Unió a 12. büntetőintézkedést készíti elő Moszkva ellen, a G7 már a napokban léphet. |
Mint arra a jelentés is rávilágít, a által nemcsak Oroszország ukrajnai háborúját finanszírozzák az európai országok, de rendesen megtömik a Putyinhoz közel álló üzletemberek, oligarchák zsebét is. Csak néhány példa:
a VSZMPO-Aviszma vállalat, a világ legnagyobb titánexportőre 2022 februárja és idén július között legalább 308 milliárd dollár értékben értékesített a nyersanyagból az unióban, német és brit fióktelepein keresztül.
A vállalat részben a Rosztek nemzeti védelmi ipari konglomerátum tulajdonában van, melynek Szergej Csemezov az elnöke, Putyin közeli szövetségese.
