A BRI adja a globális kereskedelmi, logisztikai bázisát a kínai–oroszországi dominanciájú Globális Dél (Global South) néven emlegetett nagy országcsoportnak, a BRICS-nek (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, amelynek alapcélja a Nyugattal, annak vezető erejével, az USA-val szemben az új globális ernyőszervezet gazdasági alapjának, egységének erősítése. Amit Pekingben politikai körítéssel, az úgymond újgyarmatosítás elleni harcra buzdítással igyekeznek konszolidálni. Azaz nem túlzás azt állítani, hogy a BRI, amit Új selyemútként is emlegetnek, a BRICS legerősebb tagja, Kína közvetítésével magának az öttagú, viharos tempóban bővülő magszervezetnek a gazdasági hátországa is.
Mint a svéd Bonnier család által igazgatott globális médiabirodalom tekintélyes német nyelvű hírlevele, a DWN megjegyzi:
a BRICS megkérdőjelezi az 1991, a Szovjetunió összeomlása óta a Nyugat által meghatározott világrendet, és az USA globális vezető szerepét egy multilaterális alapú nemzetközi rendszerrel váltaná fel.
A 2023. augusztusi helyzet szerint 155 ország, a világ lakosságának háromnegyede (amelyek a globális mintegy kétharmadát adják) írt alá Pekinggel BRI-együttműködési megállapodást. Azaz a mozgatóerő, a politikai-gazdasági irányító Kína, s amely mögé katonailag odaállt a két nukleáris szuperhatalom egyike, a putyini Oroszország.
Ugyanakkor lényegesen kevesebb nemzetközi vezető vett részt a harmadik BRI-fórumon, mint az előző kettőn. A guba gubához, suba subához alapú lemorzsolódás elsősorban az uniós Európát érinti, a jelentősebb államok közül nem jöttek el vezetőik Olaszországból, Svájcból, Csehországból sem. Ott volt viszont Alekszandar Vucsity szerbiai miniszterelnök. Kína megkülönböztetett figyelmet fordított Vucsityra, a publikációk kiemelték a szerbiai hadseregnek szállított kínai hadfelszerelések jelentőségét. Peking a közelmúltban nagyméretű, az amerikai Predatorhoz hasonló CH-95-ös MALE (Medium Altitude Long Endurance – közepes magasságban repülő, hosszú repülőidejű) felderítő-csapásmérő drónokat adott el Belgrádnak. Most a pekingi BRI-fórumon Milos Vucsevity szerbiai védelmi miniszter a Global Timesnak megerősítette, hogy Kína FK-3 közepes légvédelmi rakétarendszereket szállított Szerbiának. Hírek szerint
a belgrádi hadmérnökök a Nyugatról beszerzett Thales közép-hatósugarú Ground Master 200-as és a nagyobb hatósugarú 400-as radarrendszereket akarják integrálni a kínai rakétákkal.
Amikor Kelet-Európa-szerte divattá vált a gazdasági nehézségekre hivatkozó hadiipari leépítés, akkor Belgrád amúgy is szűkös központi eszközeiből jelentős részt fordított kulcsfontosságú hadiipari üzemei fenntartására.
Fennállása egy évtizede alatt a Hszi Csin-ping kínai elnök elgondolásaként létrehozott globális áruszállítási infrastruktúra, a BRI több mint ezermilliárd dollárnyi befektetést generált. És nemcsak a bázisországokban, hanem Európa számos, az EU-hoz tartozó államaiban is megvetette a lábát, mint befektető, vásárló. A brüsszeli bázisú EIAS (European Institute for Asian Studies – az ázsiai tanulmányok európai intézete) elemzése szerint a BRI a kelet-nyugati befolyásszerzés hatásos eszközévé nőtte ki magát. Amikor az Ukrajna elleni oroszországi támadásra adott válaszként az amerikai befektetők egy része kivonult Egyiptomból, a helyükre rögtön benyomult a BRI.
Olaszország, amely az első és utolsó G7-államként 2019-ben kinyilvánította csatlakozását, néhány évre rá bejelentette kivonulási szándékát. Így az EU „klasszikus” nyugat-európai szárnyából csak Portugália maradt bent a BRI-ben.
Idén a Nyugatot, az EU-t gyakorlatilag a magyar kormányfő jelenléte jelképezte.
Vlagyimir Putyin oroszországi elnök is részt vett a fórumon, amelyen 12 évre szóló, 25 milliárd dolláros kínai–oroszországi gabonaszállítási keretmegállapodást írtak alá.
Kína a BRI-fórum idejére időzítette számos fontos gazdasági adata publikálását. Eszerint az idei év első háromnegyedében a korábbi becsléseknél valamivel magasabb, 5,2 százalékos GDP-bővülést értek el a Mennyei Birodalomban. Szeptemberben pedig láthatóan megfordult a korábbi, lanyhulást tükröző külkereskedelmi trend. Abban a hónapban mintegy 521 milliárd dolláros export-import forgalmat regisztrált a kínai vámhivatal. Ezzel Kína a 2023. év eddigi hónapjait tekintve új rekordot állított fel. Az árubehozatal valamivel a múlt év hasonló időszakáé alatt maradt, míg a kivitel 0,6 százalékkal múlta felül 2022 első háromnegyede adatait. Kína az idei január-szeptember időszakban külkereskedelmi forgalma 46,5 százalékát bonyolította le a BRI-ben részt vevő államokkal. Anélkül, hogy konkrét számokat említettek volna, a Xinhua tolmácsolásában közölt külkereskedelmi adatok szerint az USA-val és az EU-val lebonyolított forgalom 2023 első háromnegyed évében „figyelemre méltó módon” emelkedett.
Kis túlzással, ha Kína tüsszent, a BRI–BRICS csoport ágynak esik – jelezve a szoros összefüggést. De mint a fenti adatok is jelzik, a kínai gazdaság, a kivitel felívelő, új szakaszba lép. Európában, Magyarországon most várható a kínai elektromos autókorszak kibontakozása , amihez a hazai akkumulátorgyártó-kapacitás is hozzájárul. És a kínai áruk minősége ugyanúgy az árak függvénye mint másutt. Már Kínáról is kopik le a távol-keleti (először a japán, majd a hongkongi, dél-koreai) importot sújtó, az európai, amerikai versenytársak által támogatott előítélet, amely szerint olcsók ugyan, de áruik silány minőségűek.
