BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az óriás akkumulátorok már a gázerőműveket veszélyeztetik

Ha csak néha kell bekapcsolni az erőműveket, miközben az energiatárolás egyre olcsóbb, akkor nem érdemes megépíteni őket.

Az áramellátás stabilitását és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiegyenlítését már nem csak a földgáztüzelésű erőművek, de egyre inkább az óriás energiatároló rendszerek is képesek biztosítani, így a fejlesztők földgáztüzelésű erőművek tucatjainak terveit jegelték.

Ezek az erőművek ugyanis egyre kevésbé üzemeltethetők gazdaságosan Európában és az Egyesült Államokban, hiszen egyre inkább a hálózat kiegyensúlyozása a dolguk, és csak akkor üzemelnek, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. Azonban az óriási akkumulátorok már sokszor versenyképes alternatívát tudnak nyújtani ezekben az időszakokban a gázüzemű erőműveknek, így a finanszírozásuk és megtérülésük is egyre több kérdést vet fel.

Clearway Daggett 3 Solar Power + Battery Energy Storage System. Craig Cornelius, CEO of ClearwayDAGGETT, CA - OCTOBER 18: Rafael Carvajal Jr., 18, a Wärtsilä technician checks equipment installed at Clearway Daggett 3 Solar Power + Battery Energy Storage System on Wednesday, Oct. 18, 2023 in Daggett, CA. (Irfan Khan / Los Angeles Times via Getty Images)
Fotó: Getty Images

Mindez azt is jelenti, hogy a földgáz jóval kisebb szerepet játszhat a korábban gondoltnál az energiaátmenetben, aminek feltehetően az sem használt, hogy a nyersanyag árfolyama az Ukrajna elleni orosz invázió után igencsak volatilissá vált. Nem csoda, hogy a Reuters adatai szerint az idei első fél évben világszerte 68 gázerőműprojektet szüneteltettek vagy szüntettek meg teljesen.

A hírügynökség szerint ráadásul azóta sem apadt el az elhalasztott projektek sora, hiszen egyre több fejlesztő szerint 

ezek az erőművek már csak állami támogatással valósíthatók meg rentábilisan.

Egy brit közműszolgáltató vezetője arról beszélt, hogy míg a 90-es években egy gázerőmű gyakorlatilag folyamatosan üzemelt, ma már csak az idő 40 százalékában működik, és ez a következő nyolc-tíz évben ez az arány 11–15 százalékra csökkenhet. Mindez pedig a fejlesztések finanszírozását végző bankoknak is szemet szúrt, emiatt nem szívesen adnak kölcsönt az erőművek építésére, hiszen kérdéses, hogy azok termelnek-e majd elegendő bevételt a hitelek visszafizetésére.

A fejlesztők tehát már nem használhatnak olyan pénzügyi modellt, amely szerint a létesítmény több mint két évtizedes élettartama alatt folyamatosan fog működni és bevételt termelni, helyette azt kell megtippelniük, hogy milyen gyakran lesz szükség a bekapcsolásukra a csúcsidei kereslet vagy a megújulók hiánya miatt.

A bankok is inkább olyan projektek finanszírozására koncentrálnak, amelyek esetében garantáltak a bevételek. 

Európában némi segítséget nyújthatnak az úgynevezett kapacitáspiacok, ahol az állam a rendelkezésre állásért fizet az erőművek tulajdonosainak. Ezek a kifizetések, bár segítik a gáztüzelésű erőművek pénzügyi helyzetét, arra nem elegendők, hogy garantálják a nyereséges működésüket.

Ráadásul egyre inkább szembe kell nézniük az akkumulátorok és interkonnektorok támasztotta versennyel is, ami nem egyszerű: a Bloomberg NEF adatai szerint a lítiumion-akkumulátorok költsége 2016 és 2022 között kevesebb mint a felére csökkent, ma 151 dollár kilowattóránként. Mindeközben a megújuló alapú energiatermelés újabb csúcsokat dönt, tavaly már az EU áramtermelésének a 22 százalékát fedezte. Bizonyos időszakokban ez már negatív árakat is eredményez az áramtőzsdéken. Tavaly a megújulók először előzték meg a földgáz arányát az uniós áramtermelésben az Ember nevű agytröszt európai árampiaci jelentése szerint.

További probléma, hogy egyre több ország – köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – azon gondolkozik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás leválasztását lehetővé tevő utólagos módosításokat várjon el az erőművek üzemeltetőitől, tovább növelve azok költségeit. Piaci alapon ezek az erőművek egyre kevésbé tűnnek életképesnek. Az Európai Unió januárban bemutatott szabályai szerint a zöldfinanszírozásra vágyó gázerőműveket szintén szén-dioxid-leválasztással vagy azzal a lehetőséggel kell építeni, hogy később például hidrogénnel is működtethetők legyenek.

Az energiaátmenet haladásával ráadásul a tartalék erőművekre is egyre kisebb szükség lehet például a fogyasztás kiegyensúlyozása miatt. Egy brit áramszolgáltató a fogyasztóknak fizetett azért, ha egy-egy órára nem használnak áramot. Az elektromos autók terjedése szintén kiegyenlítheti a fogyasztást, hiszen a járművek idejük 90 százalékában állnak, miközben akkumulátoruk akár egy átlagos háztartás kétnapos áramfogyasztását is képes fedezni.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.