Idén szeptember végéig Törökország 158 millió dollár (54,8 milliárd forint) értékben exportált 45, polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható terméket Oroszországba és öt volt szovjet tagköztáraságba (Üzbegisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán), amelyekről azt gyanítják, hogy Moszkva közvetítői szerepét töltik be. Az előző év első kilenc hónapjában a kivitel értéke alig haladta meg az 50 millió dollárt, vagyis háromszorosára nőtt a forgalom mértéke a vizsgált időszakban.
Fotó: AFP
Az úgynevezett kettős felhasználású cikkek között mikrocsipek, kommunikációs berendezések és távcsövek találhatók.
Washingtonban prioritássá vált a megfékezése, ezért az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára, Brian Nelson a héten Törökországba látogat. Ankara szoros diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem segít az eurázsiai országnak kijátszani a nyugati exportellenőrzéseket.
A török külügyminisztérium a Financial Times kérdésére közölte: nem hoztak szankciókat Oroszország ellen, de a vállalatok betartják az ilyen típusú kereskedelem elkerülését célzó intézkedéseket. A tárca szerint elkerülhetetlenül vannak kijátszási kísérletek, de ez elsősorban a kisebb, a szankciókkal kapcsolatban tájékozatlan vagy közömbös cégekre jellemző.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása és a szankciók bevezetése után Oroszországot számos vállalat hagyta el, azonban a termékeik ugyanúgy eljutnak az eurázsiai országba. Törökország, Örményország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és más közép-ázsiai országok megrendelik az árukat Európából, valamint az Egyesült Államokból, majd szép haszonnal eladják Oroszországnak.
Washington és Brüsszel igyekszik csökkenteni ezt a kereskedelmet, de kérdéses, hogy az érintettek miért hagynának fel a jövedelmező üzlettel. Több ország szoros kapcsolatot ápol Moszkvával: Jereván például hagyományosan Oroszország szövetségese, míg a kínai–amerikai kapcsolatok romlása miatt Peking aligha fog szívességet tenni Washingtonnak.
Mellesleg gazdaságilag sem járnak rosszul, Örményország esetében hatalmas fellendüléshez járult hozzá a reexport: az ország gazdasága tavaly rekordszintű, 12,6 százalékos növekedést ért el, ami több mint a kétszerese a 2021-es, 5,7 százalékos ütemnek. Az idei első fél évben pedig 12,1 százalékos volt a gyorsulás éves összevetésben.
Hiába a legdurvábban szankcionált ország, az orosz gazdaság él és virulA nyugati szövetségesek legveszélyesebb gazdasági fegyvere évek óta aktív, a hatása azonban látszólag egyre gyengébb. Oroszország közel 18 ezer különböző szankció nyomása alatt sem roppant össze, a háború vége pedig még messze van. A háború okozta sokknak és az azt követő szankciócsomagoknak azonban számos területen erősen negatív a gazdasági hatásuk. |
