A világ öt legnagyobb tengeri fuvarozója közül négyen is bejelentették, hogy az egyre gyakoribb vörös-tengeri támadások miatt hajóik átmenetileg elkerülik a Szuezi-csatornát, kényszerű döntésük súlyos csapás az európai kereskedelemre. Az izraeli háború miatt a kontinens elvesztette a legfontosabb útvonalát keletre, a konfliktus vége pedig még messze van.

World's largest container ship in Bremerhaven európai kereskedel — A vörös-tengeri támadások súlyos csapást mértek az európai kereskedelemre.
Fotó: AFP

A Gázai övezettől kétezer kilométerre súlyos kereskedelmi válság bontakozott ki, amely azzal fenyeget, hogy az izraeli–Hamász-háborút globális problémává változtatja, és újabb csapást mér a világgazdaságra.

December közepe óta a világ öt legnagyobb konténerszállító társasága közül négy is szünetelteti a hajóközlekedést a Vörös-tengeren, valamint a Szuezi-csatornán keresztül, miután a háború kitörése óta egyre több támadás éri a hajóikat. Ezért az Irán által támogatott, jemeni székhelyű húszi lázadók a felelősek, akik azt követelik, hogy Izrael azonnal tegye le a fegyvert, és vonuljon ki Gázából.

Ha ezt a zsidó állam nem teszi meg, akkor az iszlamista fegyveresek egyre több támadást intéznek a partjaiknál elhaladó hajók ellen, megbénítva a globális kereskedelem egyik legfontosabb útvonalát.

Minden tucat konténerből három-négy itt hajózott keresztül

A Bab al-Mandab egy keskeny tengerszoros Afrika és az Arab-félsziget között, amelyen a becslések szerint a világkereskedelem 12, valamint a globális konténerforgalom 30 százaléka zajlik.

A húszik a háború kitörésekor bejelentették, hogy minden hajót meg fognak támadni, amely Izraelbe tart – az utóbbi hetekben azonban már kevésbé válogatnak a célpontok között, és bárki áldozatul eshet nekik, aki a térségen utazik át.

Izraelt célozták, Európát találták el

Múlt pénteken már két konténerszállító hajót – az MSC Palatium III-t és a Hapag-Lloyd tulajdonában lévő Al Jasrah-t is rakétatámadás érte, annak ellenére, hogy azok európai kikötők felé tartottak, és csak a Szuezi-csatornán akartak átkelni.

A hajókat ért károk megelőzése és a legénység fizikai épségének megóvás érdekében a legnagyobb tengeri fuvarozók, CMA CGM, a Hapag-Lloyd, a Maersk és az MSC – amelyek együttesen a globális konténerszállítás 53 százalékát végzik – vészhelyzeti üzemmódra kapcsoltak, és bejelentették, hogy átmenetileg szüneteltetik a szolgáltatásaikat az útvonalon.

Az átirányított hajók emiatt sokkal hosszabb útra kényszerülnek, a Jóreménység-fokon keresztül egész Afrikát meg kell kerülniük, ami pedig jelentős késéssel és megemelkedett költségekkel jár.

A konfliktus a legrosszabb időszakban, az ünnepek előtt tört ki, amikor az európai kiskereskedőknek nagyobb szükségük van az árukra és az eladásokra, mint valaha. A Szuezi-csatorna lezárásával azonban a kontinens még jobban elszigetelődik Ázsiától, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása után is súlyos gazdasági problémákat okozott.

Félhetnek az autósok: emelkedik az olajár a közel-keleti konfliktus miatt

Az elmúlt napokban kereskedelmi hajókat támadtak a húszi lázadók. A biztonsági helyzet csökkenése az olajár növekedését okozta.

A Brent árfolyama 1 hó — A közel-keleti eseményekre érzékeny olajárakat a kereskedelmi problémák is destabilizálták

Az egyiptomi csatornahatóság (SCA) bejelentette, hogy nyomon követik a vörös-tengeri eseményeket, és azonnal jelzik a feléjük tartó hajóknak, ha újabb támadások történnek Jemen partjainál. Ennél többet azonban nem tudnak tenni a fuvarozókért, akik azt követelik, hogy a hajóik kapjanak katonai védelmet.

Az amerikai haditengerészet nem sokkal a Hamász október 7-i terrortámadása után Izrael partjaihoz vezényelte az egyik flottáját, karnyújtásnyira a Vörös-tengertől. Az Egyesült Államok azonban csak vasárnap jelentette be, hogy konvojokkal biztosítanák a biztonságos kereskedelmet.

Remélhetőleg ez elég lesz a húszi rakéták elhárítására – ha nem, akkor lehetséges, hogy keményebb katonai beavatkozásra lesz szükség, tovább növelve az aktív konfliktusok számát a világban.

A válság ugyanis nem csak Európának árt, de Egyiptomnak is, amelynek az egyik legfontosabb bevételi forrása, a Szuezi-csatorna egy pénzügyi válság közepén veszteségessé kezd válni, míg a húszik arzenálja állítólag még az Indiai-óceánt is veszélyeztetni tudná. Ha a nyugati országok hosszú távon meg akarják őrizni a stabilitást és a szövetségeseiket a Közel-Keleten, akkor sürgősen megoldást kell találniuk a problémára.

Ráadásul a világ másik felén a Panama-csatornát egy időjárási jelenség, az El Nino okozta aszály fenyegeti, és fennáll a veszélye, hogy két kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal is hajózhatatlanná válik a következő hónapokban.

Veszélyben a karácsony: kettős válság akadályozza a globális kereskedelmet

Épp a legrosszabbkor szakadhatnak el az ellátási láncok, a globális kereskedelem ütőerét az alacsony vízszint és a terrortámadások fenyegetik.

Irdatlan gazdasági csapás Szueznél: Izraelt célozták, Európát találták el