Japán 4,74 milliárd jent használ fel a költségvetési tartalékból az újévi földrengés okozta károk helyreállításának fedezésére – jelentette be pénteken Kisida Fumio kormányfő. (Egy jen 2,4 forint.) A miniszterelnök felkérte Szuzuki Sunicsi pénzügyminisztert, hogy tegye meg a tartalékkeret növeléséhez szükséges lépéseket. A kabinet a jövő héten hagyja jóvá a sürgősségi finanszírozást.
Tokió egyébként a Nikkei jelentése szerint az Egyesült Államokon kívül egyetlen más országból sem fogad mentőalakulatokat vagy műszaki segítséget a katasztrófa után, amely 94 ember halálát okozta, és 33 ezret evakuálni kellett a Noto-félszigetről. Az illetékesek jelenleg is egyeztetnek arról, hogyan és mikor érkezzenek az amerikai csapatok.
Hajasi Josimasza kormányszóvivő megerősítette a hírt, de nem volt hajlandó kommentálni, pontosan miről tárgyalnak az Egyesült Államokkal. Több ország is felajánlotta a segítségét, köztük Tajvan és Kína. A Reuters beszámolója szerint
még mindig nem sikerült teljesen felmérni, hogy milyen károkat okozott a földrengés,
és mennyi áldozatot követelt. A mentőalakulatok ugyanis a megrongálódott utak miatt nem jutottak még el minden katasztrófa sújtotta területre.
Több mint kétszáz embert még mindig eltűntként tartanak nyilván, és Vadzsima város polgármestere szerint a településen több mint száz ember rekedhetett a romok alatt. Valószínűleg az újévi lesz a leghalálosabb természeti katasztrófa 2016 óta, és súlyosabb lehet, mint a 2011-es.
Az amerikai hadsereg 54 ezer embert állomásoztat a szigetországban, és részt vett a 2011-es földrengés és cunami utáni mentési munkálatokban is 24 ezer katonával, 24 hajóval és 189 repülőgéppel.
„A jövőben talán elfogadunk segítséget, de erről egyelőre nem született döntés” – mondta a kormányszóvivő.
Az újévi földrengés is cunamit okozott, a hullámok magassága egyes helyeken meghaladta a négy métert. Ennek következtében az Aszahi című napilap jelentése szerint még mindig legalább 120 hektárnyi föld van víz alatt.
Még mindig nem látjuk a teljes képet, és valószínű, hogy az elárasztott terület nőni fog
– idézte a lap a közlekedési minisztérium egy neve elhallgatását kérő illetékesét. Az újévi földrengés ismét megmutatta, hogy mennyire veszélyeztetik Japánt a természeti csapások, így ismét felélénkült a vita arról, hogy újraindítsák-e a fukusimai katasztrófa után leállított atomerőműveket.
A 2011-es baleset után a tokiói kormány úgy döntött, hogy fokozatosan kivezeti az atomerőműveket, a növekvő energiaárak és az ismétlődő áramkimaradások miatt azonban a leállított kapacitások újraindítása és az új generációs reaktorok fejlesztése felé mozdult el.
„A japán közvélemény még mindig kevésbé pozitívan áll az atomenergiához, mint a fukusimai katasztrófa előtt. Ennek következtében a közhangulat – és potenciálisan a kormányzati politika – valószínűleg érzékenyen reagál majd a legutóbbi vagy a jövőbeni földrengés okozta újabb erőművi zavarokra” – írták a Rystad Energy elemzői jegyzetükben.
A mostani földrengés nem okozott károkat az atomerőművekben, ennek ellenére a Tepco és a Hokuriku Electric részvényeinek ára is 8 százalékkal zuhant csütörtökön, a földrengés utáni első tőzsdei kereskedési napon. Igaz, ennél végül mindkettő kisebb veszteséggel zárt, pénteken pedig a Tepco már 0,4 százalékkal, a Hokuriku Electric pedig 5,55 százalékkal erősödött.
A földrengés a japán gazdaságot is visszaveti , a kormány jelentősen csökkentette az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A világ harmadik legnagyobb gazdaságában a mindössze 0,5 százalékos növekedésére lehet számítani az áprilissal kezdődött pénzügyi évben a korábban várt 1,5 helyett.