Kalózok a fedélzeten: megoldható-e fegyverrel a szuezi válság?

A hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyen szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal, akik miatt leállt a forgalom a Szuezi-csatornán. Itt azonban nem profitorientált tolvajokkal és túszejtőkkel van dolguk, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt haderővel – írta a Politico.

Néhány évvel a szomáliai kalózok szétverése után az Afrika szarvánál közlekedő kereskedelmi hajókra ismét fegyveresek támadnak, s bár a rakomány elrablása és a legénység túszul ejtése most is gyakori, itt nem csak szedett-vedett martalócokról van szó.

– figyelmeztetett John Stawpert, a Nemzetközi Hajózási Kamara vezető menedzsere. Ráadásul szerinte a geopolitikai feszültségek is megnehezítik a szuezi válság megoldását.

A szomáliai kalózkodás a 90-es években kezdődött, 2006 után pedig az aranykorát élte, miután a polgárháború és a természeti katasztrófák miatt az ország bukott állammá vált, amely nem tudta megvédeni a halászait a külföldi riválisoktól, akik először a túlélésért, majd pedig a hatalmas bevételek miatt elkezdtek kereskedelmi hajókra támadni.

2012-ben a probléma olyan súlyossá vált, hogy egy nemzetközi haditengerészeti koalíció jött létre – a többi között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán és Franciaország részételével –, amely sikeresen le tudott számolni a kalózokkal. Ezt fegyverrel és jogi úton érték el, több száz kalózt tartóztattak le és ítéltek el regionális szinten és Szomáliában is.

Egy évtizeddel később azonban a térségben egy sokkal nagyobb kaliberű problémát kell megoldani. Az orosz–ukrán háború és a kínai–amerikai viszály miatt a nagyhatalmak között szinte lehetetlen az együttműködés, az ellátási láncok a közelmúltban több súlyos csapást is elszenvedtek, a jemeni lázadók pedig nem elszegényedett halászok, akik a napi betevőért „dolgoznak”, hanem jól felszerelt iszlamista fegyveresek.

A húszik egy motorcsónak és egy maréknyi fegyveres helyett drónokkal, rakétákkal és helikopterekkel támadnak a fuvarozókra és más katonai célpontokra, Iránnal a hátuk mögött biztosítva van az ellátásuk, a céljaik pedig nem gazdasági, hanem politikai: így akarják elérni, hogy Izrael véget vessen a gázai offenzívájának.

Minden olyan hajót célba vesznek, amely közvetve vagy közvetlenül Izraelhez kapcsolódik, ám egyre kevésbé válogatnak az áldozataik között, és ha a támadások intenzitása fennmarad, félő, hogy teljesen le lesz zárva a Szuezi-csatorna – mondta Didier Leroy, a belga Royal Higher Institute for Defence agytröszt kutatója.

A különbségek ellenére a Nyugat mindkét csoportot egyszerűen csak kalózproblémaként állítják be, ami fontos stratégiai célokat is szolgál.

– írta mondta Tobias Borck, a Royal United Services Institute közel-keleti biztonsággal foglalkozó vezető kutatója. Szerinte a tét egészen más lenne, ha a húszikat állami szereplőnek vagy terroristáknak minősítenék, emiatt ugyanis a konfliktus az Irán egyik közel-keleti szövetségese elleni harcot jelentené.

A világban sorra robbannak ki a konfliktusok, az Egyesült Államok szövetségesei és a saját lakossága sem örülne annak, ha vakon belerohanna egy újabb konfliktusba a térségben. Ráadásul most Moszkva és Peking részvételére sem lehet számítani, amely a szomáliai válság idején kulcsfontosságú volt.

A bizonytalan helyzet miatt több hajózási társaság is úgy döntött, hogy inkább felfüggesztik a tevékenységüket az útvonalon, amíg a biztonság vagy a béke vissza nem tér a térségbe. A bátrabb fuvarozók pedig a szomáliai támadások során szerzett tapasztalataik alapján szerelik fel magukat, fegyveres őrökkel, vízágyúkkal és a haditengerészetekkel való kapcsolattartással.

A problémával a hajózási társaságok még összefogva sem tudnak megbirkózni, de a nemzetközi hadiflotta jelenléte sem elég ahhoz, hogy megnyugtassa a fuvarozókat. Viszont háború sem robbanhat ki az iszlamista fegyveresek és a koalíciós erők között, így lehetséges, hogy a globális védelme érdekében tárgyalóasztalhoz fognak ülni a húszikkal – ehhez azonban Izrael együttműködésére is szükség lehet, amelynek eddig is csalódnia kellett legtöbb nyugati szövetségesében.