Alternatív módon próbálják megbecsülni a szakértők a kínai gazdaság növekedését, mert régóta gyanakodva fogadják az ezzel kapcsolatos hivatalos adatokat. Ez történik most is, miután Peking bejelentette, hogy a GDP-növekedés 5,2 százalék volt (év/év) az utolsó negyedévében, az egész éves gazdasági teljesítmény pedig ugyancsak 5,2 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy nőtt tavaly a világ második legnagyobb gazdasága a fogyasztásnak köszönhetően, amely felpörgött a koronavírus-korlátozások feloldása után. Ezt alátámasztják a kínai statisztikai hivatal olyan adatai is, mint például a belföldi légi járatok forgalma és a fogyasztási cikkeket gyártó cégek bevételének emelkedése.
A hivatalos és független becslések abban is megegyeznek, hogy jelentősen visszaesett az ingatlanszektor , egyre nehezebb a helyi kormányzatok pénzügyi helyzete és csökken az ami mind negatív hatással van a kínai gazdaságra, emlékeztetett elemzésében a Bloomberg.
Van, amiben egyetértenek, van, amiben nem
A beruházási adatok terén viszont jelentős eltérés van a hivatalos és a független becslések között. Peking szerint a növekvő a feldolgozóipari és infrastrukturális kiadások ellensúlyozták az negatív hatását, Logan Wright, a Rhodium Group igazgatója szerint viszont nem. Ő úgy véli, hogy a beruházások tavaly nagyjából stagnáltak, ami azt jelenti, hogy „jelentősen túlbecsülték”
Kína 2023-as növekedését. Szerinte a valós adat öt helyett valószínűleg 1,5 százalék körül van.
A hivatalos kínai beruházási statisztikákkal kapcsolatos kétségeket az is fokozza, hogy azokat az elmúlt években igen gyakran, ráadásul szokatlanul nagy mértékben kiigazítják.
A pekingi statisztikai hivatal szerint az állóeszköz-beruházások névlegesen három százalékkal nőttek 2023-ban, hozzátették azonban, hogy a teljes összeget, ami 50300 milliárd jüan, nem lehet közvetlenül összehasonlítani a 2022-re jelentett összeggel többek között a „az ellenőrzés során feltárt problémás adatok” miatt. (Egy jüan 49,3 forint.)
A Pantheon Macroeconomics szerint ez azt jelenti, hogy hétezer milliárd jüannal, vagyis 17 százalékkal lefelé módosították a tavalyi beruházási adatokat, ami „elképesztő” mérték.
Van, aki optimistább
A Rhodium 2023-ra vonatkozó növekedési becslése egy széles skála alsó végén helyezkedik el, a Bloomberg által összegyűjtött független becslések alapján a skála másik végpontja 7,2 százalék. A konszenzus hiánya az egyik oka annak, hogy a kínai gazdasággal kapcsolatban a hivatalos számot fogadják el általában hivatkozási alapként.
A kétségek egyébként elsősorban azokban az időszakokban merülnek fel, amikor lelassul a gazdaság.
Azt például szinte senki sem hitte el, hogy a kínai a világ talán legszigorúbb korlátozásai ellenére három százalékkal bővült 2022-ben. Annál is nagyobb gyanakvással fogadták ezt a hivatalos adatot, mert a kínai gazdasággal foglalkozó szakfolyóirat, a China Economic Review az űrből követett éjszakai fények alapján úgy becsülte, hogy a korlátozások hatására abban az évben 3,9 százalékkal zsugorodott a kínai gazdaság.
Helyreáll a normális rend
A 2022-es bővülésre vonatkozó alacsony becslés azt jelenti, hogy magasabb a 2023-as növekedés. Ez a helyzet a londoni székhelyű Fathom Consultingnál, amely úgy véli, hogy a kínai gazdaság 2022-ben 0,9, tavaly pedig 7,2 százalékkal nőtt.
Ezek a bázishatások mostanra elmúltak, és a 2024-re vonatkozó becslésünk ismét visszaállt a normális, négy százalék körüli növekedési ütemhez
– mondta Juan Orts, a Fathom közgazdásza.
Egyes közgazdászok teljesen kétségbe vonják az alulról felfelé irányuló mérések pontosságát. Ennek egyik oka az, hogy mivel Kína gazdasága fejlődik, a tevékenység szerkezete is megváltozik. Egy évtizede például a volt kínai kormányfőről elnevezett „Li Ko-csiang index” volt divatban, amely a villamosenergia-felhasználás, a vasúti árufuvarozás és a bankhitelek növekedése alapján becsülte a GDP-t. Ma azonban Kína gazdasága már főként szolgáltatásokból áll, a nehéziparnak kisebb a szerepe.
Mindenki a saját deflátorát használja
Egy alternatív megközelítés Kína hivatalos, nominális GDP-számait veszi alapul, amelyeket nem igazítanak ki az inflációval, majd
egy független árdeflátort alkalmazva kapják meg a reálnövekedési becslést.
Ez a megközelítés a koronavírus-járvány előtt vált népszerűvé, csak az vele a probléma, hogy nincs egyetértés abban, hogy mi a legjobb deflátor.
A Pantheon Macroeconomics például a saját kiigazítási képlete alapján 4,9 százalékra teszi a kínai reál-GDP tavalyi növekedését, a TS Lombard viszont 3,6 százalékra.