Kína népessége 2023-ban már a második egymást követő évben csökkent, a rekordalacsony születési ráta és a szigorú járványkorlátozások feloldásával járó halálozási hullám felgyorsította a visszaesést. A folyamatnak hosszú távon mélyreható hatása van a potenciális gazdasági növekedésre.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal közölte, hogy a kínai lakosság száma 2023-ban 2,08 millió fővel, azaz 0,15 százalékkal, 1,409 milliárdra csökkent. Ez azt mutatja, hogy gyorsul a népességcsökkenés, hiszen egy évvel korábban még csak 850 ezer fős mérséklődést mutattak ki a statisztikusok. Ezt megelőzően a kontinensnyi ország lakossága az 1961-es, Mao-korszak idején bekövetkezett éhínség nyomán csökkent utoljára.
Az összes halálozás tavaly 6,6 százalékkal, 11,1 millióra emelkedett, a halálozási arány 1974 óta a legmagasabb szintet érte el. A születések száma ezzel párhuzamosan 5,7 százalékkal, 9,02 millióra csökkent.
A születési ráta rekordalacsony szintre, ezer főre vetítve 6,39-re esett vissza tavaly
az egy évvel korábbi 6,77-ról.
Kínában a születések száma évtizedek óta zuhanórepülésben van, ami az 1980 és 2015 között hatályban lévő egykepolitikának és az ebben az időszakban bekövetkezett gyors urbanizációnak tudható be. A korábbi japán és dél-koreai gazdasági fellendüléshez hasonlóan Kína vidéki régióiból több millióan költöztek a jobb megélhetést kínáló nagyvárosokba, ahol viszont drágább a gyermekvállalás. Japánban a születési ráta 2022-ben 6,3 volt 1000 főre vetítve, míg Dél-Koreában 4,9.
A 2023-as kínai gyermekvállalási kedvet tovább csökkentette, hogy a fiatalok munkanélkülisége rekordmagasságot ért el, sok fehérgalléros dolgozó bére csökkent, továbbá fokozódott a válság az ingatlanszektorban, amely a háztartások vagyonának több mint kétharmadát adja.
A csökkenő lakosság hosszabb távon mérsékli a potenciális gazdasági növekedést. Kedvezőtlen hatásai már középtávon is jelentkeznek; emelkednek a nyugdíjkiadások, amelyek így egyre nagyobb terhet rónak az amúgy is nyakig eladósodott helyi önkormányzatokra.
Az ENSZ becslései szerint India tavaly megelőzte Kínát, mint a világ legnépesebb országa. A nemzetközi szervezet friss becslése szerint Kína népessége 2050-re 109 millióval csökken, ez több mint háromszorosa a korábbi, 2019-es várakozásnak. A 60 éves vagy idősebb lakosság a jelenlegi mintegy 280 millióról 2035-re várhatóan több mint 400 millióra nő – ez több, mint az Egyesült Államok teljes lakossága.
Drága a gyermekvállalás
A magas gyermekgondozási és oktatási költségek sok kínai párt visszatartanak a gyermekvállalástól, míg a bizonytalansága visszatartja a nőket attól, hogy szüneteltessék karrierjüket. A demográfusok szerint a nemek közötti megkülönböztetés és az a hagyományos elvárás, hogy a nők vállalják a gondozói szerepet a családban, súlyosbítja a problémát – értékeli a helyzetet a Reuters tudósítása.
Az állam igyekszik megfordítani a folyamatot, egyelőre nem sok sikerrel.
A helyi önkormányzatok különböző intézkedéseket jelentettek be a gyermekvállalás ösztönzésére, többek között adókedvezményeket, hosszabb szülési szabadságot és lakhatási támogatásokat. Ezekből azonban nem túl sok valósult meg, hiszen nem volt rá pénz, hiányzott a helyhatóságok motivációja – országos családtámogatási rendszerre lenne szükség.
Az idén nagyon nehéz lesz hozni a GDP-céltKína gazdasága 2023-ban 5,2 százalékkal bővült, ami valamivel több, mint a hivatalos cél, de a fellendülés sokkal ingatagabb volt, mint amire sok elemző és befektető számított. Az elmélyülő ingatlanválság, a növekvő deflációs kockázatok és a gyenge kereslet beárnyékolja az idei kilátásokat. Az év előrehaladtával gyorsan szertefoszlottak azok a várakozások, hogy a világ második legnagyobb gazdasága a járvány után erős fellendülést produkál. Lanyha a fogyasztói és az üzleti bizalom, tovább nő az önkormányzatok adóssága, lassul a globális növekedés.  A Reuters politikai bennfentes forrásai szerint Peking az idei évre is hasonló, 5 százalék körüli növekedési célt fog kitűzni, de elemzők szerint ez még további ösztönzőkkel is nehezen jön majd össze. Szerdán közzétett adatok szerint az új lakások ára kilenc éve a leggyorsabb ütemben csökkent – immár hatodik egymást követő hónapban esik. Az ingatlanértékesítések alapterület szerint 8,5, az új építkezések száma 20,4 százalékkal zuhant. Hétfőn a központi bank változatlanul hagyta a középtávú (az ingatlanhiteleket befolyásoló) irányadó kamatlábat, a piac kamatvágásra számított. A jüanra nehezedő nyomás erősen korlátozza a jegybank mozgásterét. Elemzői vélemények szerint a pekingi vezetésnek be kéne vetnie a helikopterpénzt, vagyis közvetlen támogatásokat kellene nyújtania a háztartásoknak. A statisztikai hivatal újraindította a fiatalok munkanélküliségi adatainak közzétételét, amelyet korábban öt hónapra felfüggesztett. A 16–24 évesek decemberi felmérésen alapuló munkanélküliségi rátája – a főiskolai hallgatók nélkül – 14,9 százalék volt, szemben a júniusi 21,3 százalékos, rekordmagas értékkel. |
