Miközben Volodimir Zelenszkij kilenc hónap után ismét Németországba utazott, hogy a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián újabb támogatásokért kampányoljon nyugati szövetségeseinél, egyre több ember számára merül fel a kérdés, hogy a háború két évvel ezelőtti kirobbanása óta mennyit fizettünk – és még meddig kell állni a számlát?

This handout photograph taken and released by Ukrainian Presidential press service on October 5, 2023, shows Ukraine's President Volodymyr Zelensky (R) shaking hands with Chancellor of Germany Olaf Scholz during the European Political Community summit at the Palacio de Congreso in Granada, southern Spain. Europe's quest to build a common geopolitical purpose brought four dozen of its leaders to Granada, but its credibility suffered a blow when the Azerbaijani president stayed away. (Photo by Handout / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /  HANDOUT / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS nyugat
Zelenszkij pénteken Olaf Scholz német kancellárral is találkozik, hogy még több nyugati támogatást kérjen.
Fotó: AFP

A Világgazdasági Intézet (IfW) jelentése szerint , bár a hadiipari felszerelések krémjét az Egyesült Államok szállítja az ukrán frontra, az felelős a pénzügyi és a védelmi támogatások nagyobbik részéért:

  • az USA eddig 67,71 milliárd eurónyi dollárt fizetett;
  • míg az EU 77,18 milliárdot adott – a tagállamok egyedi támogatásai nélkül számolva.

A tanulmány szerint 2022 januárja óta Ukrajna számára összesen 250 milliárd eurót hagytak jóvá a nyugati támogatói az Oroszország elleni harcban, amelynek kétötöde katonai segély volt.

 

A több százmilliárdos kötelezettségvállalásokon felül azonban a további támogatások sorsa egyre bizonytalanabb. Washington részéről például 2023 vége óta nem érkezett újabb kifizetés, miután a következő segélycsomagot még jóvá kell hagynia a képviselőháznak – tekintettel arra, hogy még a demokrata többségű szenátuson is nehezen ment át a javaslat, az ügy valószínűleg még nagyobb akadályokba fog ütközni a kongresszus alsóházában.

Ha az USA kihátrál Kijev mögül, akkor Európa kénytelen lesz megduplázni a támogatását. Ez csak politikai akarat kérdése, a blokk országai a világ leggazdagabbjai közé tartoznak

– jelentette ki Christoph Trebesch, az IfW ukrán támogatást nyomon követő részlegének a vezetője. Azonban Amerikához hasonlóan Európának is egyre súlyosabb gazdasági problémákkal kell szembenéznie, a belső problémák megoldása és egy népszerűtlen háború támogatása között pedig egyre egyszerűbb a választás.

Dánia az elsők között

Az európai országok az unión kívül is hatalmas támogatást nyújtottak Ukrajnának. Németország például a legnagyobb európai katonai segélyező: a szövetségi kormány 22,06 milliárd eurónyi támogatást hagyott jóvá az ukrajnai háború kezdete óta. Emellett Berlin 18,94 milliárd eurót fizet uniós támogatásként, így összességében a német támogatás 41 milliárd eurót tesz ki.

Dánia az egyik legnagyobb pénzügyi segítő a arányában, eddig ugyanis 8,76 milliárd euró egyéni támogatást ígért, az uniós csomaggal együtt pedig ez 11,11 milliárdra ugrik. S bár Franciaország magában csak 1,8 milliárdot fizetett, az EU-s forrásokból 15,81 milliárdot különített el, amellyel a második legnagyobb adományozó a kontinensen.

Hiába követelőzik Zelenszkij, kétségtelen, az Európai Unió eddig is bőkezű támogatást nyújtott hazájának – az azonban kérdéses, hogy mit csináltak ezzel a pénzzel.

De Kijev pénzelése még a háború lezárásával sem érne véget, mivel az ország folyamatosan rebesgetett uniós csatlakozásával örökké a blokkhoz lenne láncolva a lerombolt, elnéptelenedett és rendszerszintű korrupcióról hírhedt Ukrajna.

Ukrajna kevesli, de több nyugati támogatást kap, mint Európa a Marshall-terv révén

Az amerikai program segítségével pár év alatt újjá tudott épülni a kontinens. Ukrajnában azonban továbbra is jókora kockázat a korrupció.