Miközben a sikkasztások és a lopások elkövetőit kergeti a Zelenszkij-kormány, oligarchák új generációja nevelődik ki az orosz invázó ellen küzdő, háborúban álló országban. A korrupcióellenes szélmalomharcért Ukrajna uniós tagságot és nyugati pénzeket kapna, míg az ezt kritizáló Magyarországot meg nem erősített információk szerint a szavazati joga és a támogatások elvételével fenyegetik.      

korrupció
Zelenszkij korrupciós harca nem hozott még érzékelhető változást Ukrajnában.          
Fotó: AFP

Ukrajnában, mint a Szovjetunió legtöbb volt tagállamában, évtizedek óta súlyos probléma a korrupció. Az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációjából rengeteg oligarcha gazdagodott meg, ők a szervezett bűnözés segítségével az egész országot behálózták.                                       

A 2014-es forradalom után az ország hivatalosan új útra tért, az orosz–ukrán háború kirobbanása óta pedig a „nyugati értékek” védelmezőjeként tünteti fel magát, amiért cserébe nyugati támogatást és lebegtetett uniós tagságot kap.       

Valóban, az elmúlt évek reformjai egy átláthatóbb rendszert alapoztak meg, ám a korrupció elleni harc csak most kezdődött el.

A közelmúltban az ukrán katonai hírszerzés több olyan ügyről is lerántotta a leplet, amely az országba érkező nyugati milliárdok megdézsmálásával volt kapcsolatban. Január végén öt ember, köztük magas rangú állami tisztviselők és a Lviv Arsenal fegyvergyártó vezetője ellen emeltek vádat, ugyanis a gyanú szerint több mint 14 milliárd forintnyi támogatást sikkasztottak el

Tavaly novemberben először a hadsereg kibervédelmi vezetőjét menesztették 600 millió forintnyi összeg eltűnése miatt, majd néhány nappal később kiderült, hogy az ukrán haderők élelmiszerkészleteinek harmadát ellopták

Korrupció miatt menesztették az ukrán kibervédelem vezetőjét

Jurij Scsihol ukrán kibervédelmi vezetőt és helyettesét is menesztették, miután a korrupcióellenes ügyészség 600 millió forintos sikkasztás miatt nyomoz.

És ezek csak azok, amelyek napvilágot is láttak – félő, hogy még sok hasonló kaliberű ügy maradt feltáratlanul. A Transparency International korrupciós ranglistáján okkal áll az ország a 104. helyen, Algéria és Brazília mellett. 

Ez persze nem vet véget az Egyesült Államokból és az Európai Unióból befolyó pénzeknek, sem pedig Vologyimir Zelenszkij elnök hangos támogatásának, ám már a nyugati kormányok is egyre elégedetlenebbek az ukrán kormány munkájával.                            

Nem véletlen, hogy az oroszok mellett a korrupció lett kikiáltva Ukrajna legnagyobb ellenségének.

A háború kirobbanása óta tisztogatásokat hajtottak végre az ország otthon maradt oligarchái között, akik pedig elmenekültek, azoknak a belföldi vagyonuk bánta. Ennek még Zelenszkij régi nagy támogatója, Ihor Kolomojszkij médiamogul is áldozatul esett, aki ellen már három ügyben is vádat emeltek.  

Military mobility of Ukrainian soldiers in the direction of Bakhmut
DONETSK OBLAST, UKRAINE - JANUARY 23: Ukrainian soldiers load tank ammunition to their tank moments before going to the frontline in the direction of Bakhmut, where clashes between Russia and Ukraine continue to take place, in Donetsk Oblast, Ukraine on January 23, 2024. Ignacio Marin / Anadolu (Photo by Ignacio Marin / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Az eltűnt pénzügyi támogatások mellett félő, hogy a fegyverszállítmányok egy része is a feketepiacon köt ki.   
Fotó: Ignacio Marin / AFP    

A visszaélések eltakarítása annyira fontos üggyé vált a kormány számára, hogy tavaly nyáron Zelenszkij hazaárulásnak minősítette a korrupciót, az ebben résztvevőknek pedig ehhez mért bánásmódot ígért.

A nyugati értékeket hirdető ukrán vezetést kritikusai azzal vádolják, hogy a régi oligarchákat cserélik le a sajátjaikkal – ilyen például Andrij Jermak kabinetfőnök és az elnök egyik legjobb barátja, akit az „ország keresztapjaként” emlegetnek –, a korrupcióellenes harcot pedig a politikai ellenfeleik elhallgattatására használják fel.   

Január közepén például egy ukrán befektetési alap, a Concorde Capital vezetőjét tartóztatták le egy ingatlanfejlesztési projekt miatt, ám ebben az is közrejátszhat, hogy a bankárként is dolgozó Igor Mazepa nyílt kritikusa volt az ukrán elnöknek és a kormánynak.

Ezt a lakosság is érzi: az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation (DIF) felmérésében a megkérdezettek 78 százaléka gondolta úgy, hogy az elnök közvetlenül felelős a kormányban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért.

Ukrajna kritizálása miatt büntetik Magyarországot

Nemrég Brüsszel – a Financial Times később cáfolt információi szerint – több oldalról is megfenyegette a magyar kormányt, amiért megakadályozták az ukránoknak szánt következő, 50 milliárd eurós segélycsomag jóváhagyását – a következő ülésig hazánk vagy behódol, vagy elveszítheti az Európai Tanácsban a szavazati jogát, és még a maradék uniós támogatást is elvennék tőlünk – bár ezt a forgatókönyvet egy újságcikken kívül más nem támasztja alá. 

A helyzeten az sem segít, hogy Magyarország hosszú ideje kritizálja és vétózza az Ukrajnának szánt támogatásokat, valamint uniós és NATO-csatlakozását, tekintettel a máig nem enyhülő korrupcióra.