Li Csiang az első kínai kormányfő az utóbbi három évtizedben, aki nem tart sajtótájékoztatót a parlament éves ülésszaka alkalmából, pedig a befektetők ebből kaphattak volna pontosabb képet arról, milyen irányba tart a világ második legnagyobb gazdasága. A hétfői bejelentés szerint ez így is marad Li ötéves terminusának végéig, hacsak „különleges körülmények” nem követelik meg, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.
A Bloomberg a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Peking tavaly felfüggesztette bizonyos kulcsfontosságú gazdasági adatok, például a fiatalkori munkanélküliségi ráta közlését, másokat valószínűleg kozmetikáz, Hszi Csin-ping elnök pedig elhalasztotta a tavaly őszre várt, a hosszú távú reformokat meghatározó ülését.
A miniszterelnök sajtótájékoztatóinak lefújása Christopher Beddor, a kimondottan ázsiai pénzügyi kutatásokkal foglalkozó Davekal Dragonomics kutatási igazgatója szerint „nagy veszteség és újabb jele annak, hogy a kínai kormány lassan egyre kevésbé átláthatóvá válik”. Szakértők szerint azt is mutatja, hogy
egyre inkább leértékelődik a miniszterelnöki poszt,
Hszi ugyanis több párttestületet is létrehozott, amelyek felügyelik a korábban a kormányfő által uralt politikai döntéshozatalt.
Fotó: AFP
A kedden kezdődő parlamenti ülésszakon Li azért mond beszédet, és valószínűleg megismétli, hogy tavaly a elérte a célul kitűzött 5 százalék körüli szintet, és hasonló elvárást fogalmaz meg az idei évre is, amelyet azonban sokkal nehezebb lesz elérni, mert magasabb a bázis. Emellett várhatóan körvonalazza a lassuló gazdasági növekedést támogató stratégiát is.
A befektetők alaposan megvizsgálják majd a bejelentendő politikai prioritásokat és azt, hogy milyen fiskális ösztönzőkkel próbálják elfordítani Kínát az ingatlanvezérelt növekedési modelltől. Érdeklődéssel figyelik majd azt is, miképpen tervezi fellendíteni a kormány a fogyasztást . Közgazdászok szerint „kellemes meglepetés” lenne, ha a kormány jelentése azt mutatná, hogy a politikai döntéshozók osztják a piac aggodalmait a gazdasági kihívásokkal, így a deflációs kockázatokkal, a munkanélküliséggel és az összeomlásával kapcsolatban.
Fotó: AFP
Li kedden mondja el a beszédét, és aznap hozzák nyilvánosságra a pénzügyminisztérium költségvetési jelentését is, amelyből kiderül majd, hogy Peking milyen messzire hajlandó elmenni a gazdaság felpörgetése érdekében . Kína régóta igyekezett a 3 százaléka alatt tartani a hiányt a költségvetési fegyelem és a kockázatkerülés miatt. Közgazdászok azonban az elmúlt években sürgették a korlát lazítását, és a jó irányba tett lépésnek minősítették, hogy a kormány tavaly 3,8 százalékra emelte a hiányt.
Arra számítanak, hogy a cél az idén a 3,3 százalék lesz, azonban sok helyi kormányzatnak nehézséget okoz majd újabb hitelek felvétele a hiány finanszírozására. Ez pedig azt jelenti, hogy
a központi kormánynak kell jobban eladósodnia, ha jelentősen növelni akarja a kiadásokat.
A koronavírus-járványt nem számítva egyébként ez lesz a legrövidebb parlamenti ülésszak, a szokásos tíz nap helyett keddtől csak jövő hétfőig tart. Ennek azonban csak szimbolikus jelentősége van, mivel a Li által bejelentendő döntéseket már hónapokkal ezelőtt elfogadták.
