Joe Biden amerikai elnököt annyira aggasztja a Nippon Steel terve, hogy 14,9 milliárd dollárért felvásárolj a U.S. Steelt, hogy a kérdés napirendre kerül majd április 10-i tárgyalásán Kisida Fumio japán kormányfővel, amelynek az alapvető célja erősíteni a két ország régóta fennálló biztonsági együttműködését az erősödő kínai veszéllyel szemben.

Joe Biden áprilisban találkozik újra a japán kormányfővel.
Fotó: Jim Watson / AFP

A Nippon Steel decemberben vásárolta meg az amerikai nehézipar koronagyémántját, a 122 éves U.S. Steelt, az üzletet azonban azonnal rengeteg kritika érte. Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bírálták a lépés demokrata és republikánus szenátorok is, emlékeztetett a Japan Times.

Elnökválasztási kampánytémává is vált az üzlet, mert az amerikai vállalat központja Pennsylvaniában található, ahol Bidennek 2024-ben mindenképpen nyernie kell a második elnöki ciklus elnyeréséhez. Beszállt a bírálatkampányba az elnök republikánus ellenfele, Donald Trump is, aki közölte, hogy

megvétózza a felvásárlást, ha győz novemberben.

Bár a Fehér Ház nem nyilatkozott, a U.S. Steel részvényeinek árfolyama szerdán majdnem 15 százalékot, 2020 júniusa óta a legnagyobb mértékben zuhant, miután kiderült, hogy a felvásárlás téma lesz a csúcson, vagyis még az eddiginél is nagyobb politikai ellenállásra számíthat. Az árfolyam 40,86 dolláron zárt, jóval a Nippon által ajánlott 55 dollár alatt. (Egy dollár 360,8 forint.)

Kampánytémává vált az amerikai acélipari vállalat eladása.
Fotó: Colin Lyons / USS

Jól értesült források szerint Biden nyilatkozatot tesz közzé az ügyben még Kisida Washingtonba érkezése előtt.

Matthew Goodman, a New York-i székhelyű Council of Foreign Relations kutatóintézet kereskedelmi és gazdasági szakértője szerint

„kétséges”, hogy az akvizíció valóban kockázatot jelent-e az amerikai nemzetbiztonságra.

Úgy véli, hogy egy megbízható biztonsági partnernek tekintett ország beruházásának a megkérdőjelezése nagyon káros lehet a kétoldalú kapcsolatokra. „Sokkal inkább a politikához van köze egy választási évben, amikor mindkét jelölt az acélmunkások és a szakszervezetek támogatására apellál” – mondta Bidenről és Trumpról.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államokban már régóta vannak aggályok a japán munkaügyi gyakorlattal és azzal kapcsolatban, hogy a japán tulajdonban lévő amerikai gyárakban nem támogatják a dolgozók szakszervezetbe szerveződését.

A Nippon Steel egyelőre nem vállalta a munkaszerződések megtartását.
Fotó: Philip Fong / AFP

A szakszervezetek fitogtatják is az erejüket, a United Steelworker világosan közölte: ha nincs munkaügyi megállapodás a Nipponnal, akkor nem fogják támogatni a felvásárlást, ami megnyithatná az utat az adminisztráció hozzájárulása előtt, mert a szakszervezetnek jogilag nincs módja blokkolni az üzletet.

A Bloomberg tudósítása szerint David McCall, a szakszervezet vetője feketén-fehéren közölte a feltételeket: 

írásbeli, jogilag kötelező megállapodást követel arról, hogy a Nippon tiszteletben tartja az összes munkaügyi szerződést.

Erre azonban a japán cég a jelek szerint egyelőre nem hajlandó.

A Nippon ajánlata legalább 1,4 milliárd dollárnyi új tőke befektetése és a megállapodások tiszteletben tartása, a munkaszerződések átvételét azonban nem tartalmazza a dokumentum, pedig ez a szakszervezet kulcsfontosságú követelése.

„Ami engem illet, ez azt jelenti, hogy az óvatosságunk és az aggodalmaink első pillanattól kezdve megalapozottak” – nyilatkozta a portálnak McCall.