Ki fogja fizetni a kötelező brit katonai szolgálatot?
Meglepetést keltett Rishi Sunak kampányígérete, amely a konzervatívok igen valószínűtlen választási győzelme esetén visszahozná a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot, ami mellesleg teljes mértékben önkéntes lenne, mivel a megtagadása semmiféle retorziót nem vonna maga után. Még nagyobb kérdés, hogy miből finanszíroznák a 2,5 milliárd fontos tervet. (Egy font 451,4 forint.)
A javaslat a toryk hét végén nyilvánosságra hozott választási programjának része, és a homályos kérdések egy részét pár órával később máris tisztáznia kellett James Cleverly belügyminiszternek. Az ő szavaiból derült ki, hogy a szolgálatot megtagadókat nem fogják büntetőjogi felelősségre vonni. „Senki nem megy majd börtönbe emiatt. Kényszeríteni fogjuk rá az embereket” – nyilatkozta a Sky Newsnak anélkül, hogy elmondta volna, ez utóbbi mit jelent pontosan.
A Bloomberg értesülése szerint
az egyik lehetséges módszer, hogy kötelezővé teszik az úgynevezett „nemzeti szolgálatot” a jövendőbeli közalkalmazottaknak.
Rachel Reeves, a Munkáspárt leendő pénzügyminisztere „kétségbeesett” próbálkozásnak nevezte az ötletet, ami az eredetileg támogatni kívánt hátrányos helyzetű közösségek kárára válik majd.
Sunak minden szalmaszálba belekapaszkodik
A nemzeti szolgálat csak az egyike Sunak próbálkozásainak, hogy visszaszerezze a szavazók egy részét a nyári választás előtt a radikálisan jobboldali Reform UK párttól, belső felmérések ugyanis azt mutatták, hogy ez az a kérdés, ahol lehetnek esélyei.
A kormányfő abban reménykedik ugyanis, hogy ha már a 20-25 százalékponttal vezető Munkáspártot nem tudja behozni, akkor legalább a konzervatívok történelmi vereségét sikerül megakadályoznia – mondták hozzá közel állók a hírügynökségnek. A YouGov legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Munkáspárt 44, a toryk 22, a Reform UK 14 százalékon áll.
Maga Sunak a pártnál jobban szerepel: a május eleji 5 százalék után most 25 százalék van róla pozitív véleménnyel, míg Keir Starmerről 34 százalék.
Jövőre indulhat a program
A terv szerint bizottságot hoznának létre, amely segítené a 2025 szeptemberében induló kísérleti programra való jelentkezéseket, a következő parlament mandátumának a végéig pedig törvényt fogadnának el róla, és bevezetnék.
A bizottság feladata lenne megvizsgálni azt is, hogy az egyéves katonai szolgálat hozzásegítheti-e később jobb munka- vagy tanulási feltételekhez a fiatalokat. Elképzelhető például, hogy különböző ösztönzőkkel bátorítják majd a munkaadókat, hogy részesítsék előnyben a programon túljutottakat.
Hasonló kötelező katonai szolgálat több országban létezik, például Izraelben, Dél-Koreában vagy Szingapúrban.
Az Egyesült Királyság legutóbb a második világháború után vezetett be hadkötelezettséget
a tengerentúli kötelezettségei elvégzésére, de az 1960-as években megszüntették.
A hadsereg létszáma is jelentősen csökkent a tory kormányok alatt, 2012-ben még 110 ezer, tavaly már csak 85 ezer ember szolgált. Ez pedig egyre nagyobb fejfájást okoz az ország biztonságpolitikai köreiben az ukrajnai háború kirobbanása óta.
Honnan lesz pénz?
A toryk szerint a program költségeiből évi egymilliárd fontot finanszíroznának az adóelkerülések szigorúbb megakadályozásából. A maradék 1,5 milliárdot pedig abból az alapból, amelybe a korábban az Európai Uniónak fizetett összegek kerültek a Brexit után; ennek az alapnak a hatályát meghosszabbítanák. Az alapban lévő pénzt eredetileg a hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatására szánták.
