A gazdaság dönti el, ki nyeri a brit választást

„A gazdaság, te ostoba!” – Bill Clinton volt amerikai elnök szállóigévé vált 1992-es, győzelmet hozó mottója érvényes a július 4-én rendezendő választásokra is. A legtöbb brit is a pénztárcája alapján szavaz, azt választja majd, akire a legszívesebben bízza a gazdaságot.

Ezért is okozott meglepetést, hogy Rishi Sunak kormányfő nyárra írta ki a parlamenti választást, nem várta meg vele az őszt, hogy legyen ideje meggyőzni a választókat : jó irányba halad az ország. Regnáló kormányfők és elnökök ugyanis általában csak akkor őrzik meg a posztjukat, ha bővül a GDP, alacsony az infláció, és a kamatok inkább csökkennek ahelyett, hogy emelkednének.

Pró és kontra

A Sky News elemzése szerint ez meg is magyarázza, miért lépte meg Sunak a váratlant. A bejelentés napján jött ki az adat, hogy a brit infláció 2,3 százalékra, 2021 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, vagyis közelíti a jegybank 2 százalékos célját. A gazdaság kilábalt a tavalyi enyhe recesszióból, a munkanélküliségi ráta alacsony, nőnek a reálbérek, a Bank of England pedig egyre közelebb kerül a kamatlábak csökkentéséhez. Ez mind jó hír a kormányzó konzervatívoknak.

A baj az, hogy a gazdaság sok más területén nem ilyen rózsás a helyzet. Az életszínvonal gyorsabban romlott a legutóbbi választások óta, mint korábban bármikor – sőt, visszaesésre nem is volt példa 1955 óta.

A 20 százalékponttal vezető Munkáspárt szerint a második világháború óta a legrosszabb állapotban lévő gazdaságot veszik majd át várhatóan. A Bloomberg elemzése szerint a valószínű jövendő miniszterelnök, Sir Keir Starmer érvelhet azzal, hogy a növekedés ellenére a reálbérek alacsonyabbak a 2008–2009-es pénzügyi válság előttinél, az árak majdnem 25 százalékkal magasabbak, mint a koronavírus-járvány előtt, az egy főre jutó GDP pedig 0,7 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly.

Ráadásul az adóteher hét évtizede a legmagasabb, és a konzervatív kormányok alatt került ilyen magas szintre, pedig általában a toryk szokták a Munkáspárt szemére vetni, hogy elszedi az emberek pénzét.

Ha a briteknek felteszik a kérdést: jobban élnek-e, mint öt éve, akkor a válasz bizony nem különösebben biztató Sunak számára.

A Munkáspárt a gazdaságra építi a kampányt

A legtöbb európai országban hasonló helyzetet okozott a pandémia, majd az ukrajnai háború nyomán kialakuló energiaválság, szóval a britek nincsenek egyedül, bár bizonyos politikai döntések – elsősorban a Brexit – a legtöbb szakértő szerint tovább nehezítette az életet.

Az Európai Unióból való kilépés körül még mindig maradtak megoldásra váró problémák, és ugyanez a helyzet az egészségüggyel, felsőoktatással és a migrációval is. Rachel Reeves, a Munkáspárt árnyék-pénzügyminisztere azonban megerősítette, hogy a párt a gazdaságra építi majd a kampányát.

Ezt helyezte a középpontba Sunak is, amikor szerda délután bejelentette a választás időpontját. „A gazdasági stabilitás minden jövőbeli siker alapköve” – jelentette ki. „Most van itt a pillanat, hogy Nagy-Britannia megválassza a jövőjét. Döntsön arról, hogy építeni akar-e az elért eredményekre,
vagy megkockáztatja, hogy visszatérünk a kiindulópontra, terv és bizonyosság nélkül” – tette hozzá.

A pénzpiacok nem félnek a munkáspárti győzelemtől

A Munkáspárt egyelőre biztonságra játszik, nincsenek vad ígéretei, minden jövendőbeli költekezést firtató újságírói kérdést azzal hárítanak el a párt vezetői, hogy előbb fel kell mérniük a gazdaság valós helyzetét.

A pénzpiacok sem aggódnak a párt valószínű győzelme miatt, ami nagyrészt Liz Truss katasztrofális, bár szerencsére rövid kormányzásának köszönhető. A YouGov és az Ipsos felmérései is azt mutatják, hogy megfordultak a hagyományos szerepek, és a pénzpiacok most jobban bíznak a Munkáspártban, ha a gazdaságról van szó.

A befektetők ugyanis a bizonyosságot szeretik, a tőzsde általában jobban teljesít, „amikor az eredmények könnyen megjósolhatók és nem igazán szorosak” – mondta a Bloombergnek Neil Wilson, a pénzügyi szolgáltató Finalto vezető piaci elemzője, aki örül a Munkáspárt előnyének a felmérésekben.

A portál tavaly készített befektetői felmérése is azt mutatta, hogy egy munkáspárti kormány lenne a legjobb a részvények és a font szempontjából.