A csipgyártók 2030-ig 100 milliárd euró értékben valósítanának meg beruházásokat Európában, mindennek az európai csiptörvény ágyaz meg – jelentette ki az Európai Bizottság (EB) tisztviselője, Thomas Skordas egy antwerpeni konferencián. A 43 milliárd eurós finanszírozást ígérő jogszabály a kormányokra támaszkodik, a bizottság eddig csak kevés projektet hagyott jóvá.
Például az iparág legnagyobb cége, a TSMC és az Intel bejelentették, hogy idén több mint 30 milliárd euró értékben terveznek üzemeket építeni Németországban. Skordas azt is elárulta, hogy az EB szeptemberig véglegesíteni kívánja kutatás-fejlesztés finanszírozását: a legfejlettebb félvezetőkkel kapcsolatos kutatásokra az uniós testület 2,5 milliárd eurót szán – írja a Reuters.
Mik a félvezetők, és miért olyan fontosak?
A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
Válasz az amerikai és a távol-keleti tervekre
A 2022-ben elfogadott amerikai csiptörvény értelmében Washington 52 milliárd dolláros támogatási keretet nyújt a beruházásokhoz. A programban részt vevő vállalatok 25 százalékos adókedvezményben is részesülnek, csaknem 24 milliárd dollár erejéig. Az ágazat legnagyobb szereplői a bejelentés után üdvözölték a programot.
A Samsung 44 milliárd dollár értékben épít új üzemeket az Egyesült Államokban, míg a világ legnagyobb csipgyártója, a tajvani TSMC 65 milliárd dollár beruházást jelentett be. Kína sem tétlenkedik: Peking tízmilliárd dollárt szán az ágazat kiépítésére, ennek köszönhetően az amerikai szankciók ellenére is képes hét nanométeres félvezetőket gyártani.
Érdemes megemlíteni, hogy a helyi csipgyártás kiépítéséért folytatott versenyben egyelőre Japán áll a legjobban. A szigetországban ugyanis a terveknek megfelelően felépült a TSMC első gyára, a cég pedig további üzemek felhúzását tervezi. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az elhúzódó tárgyalások és a munkajogi viták miatt csúsznak a projektek.
Így aztán érthető, hogy az öreg kontinens sem tétlenkedik. Az európai csipgyártásról szóló törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, amely átfogó intézkedéscsomagot vezet be az unió ellátásbiztonságának, rugalmasságának és technológiai vezető szerepének a biztosítása érdekében a félvezetők terén. A törvény révén az célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális piaci részesedését.
Távolról is lekapcsolhatók a csipgyártó gépek, ha Kína megtámadja TajvantAz ASML és a TSMC szerint is megvannak az eszközök arra, hogy működésképtelenné tegyék legmodernebb csipgyártó gépeiket, akár távolról is, amennyiben Kína támadást indítana Tajvan ellen. Peking ugyanis saját területének tartja a szigetet, és Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ennek katonai úton szerez érvényt. |
