Források szerint a világ egyik legnagyobb csipgyártója, a dél-koreai Samsung 6 milliárd dollár (közel 2,2 ezermilliárd forint) támogatást kaphat Washingtontól, amivel a Fehér Ház a cég amerikai beruházást segítené. A jövő héten bejelentésre kerülő megállapodás értelmében a távol-keleti vállalat több mint kétszeresére növeli a beruházás mértékét, amely így meghaladja majd a 44 milliárd dollárt.

Timisoara,,Romania,-,March,30,,2019:,Close-up,Of,A,Samsung
Pénz áll a házhoz a Samsungnál / Fotó: Remus Rigo / Shutterstock

A Samsung összesen négy létesítményt húz fel Texasban: két gyárban készülnek majd a félvezetők, ezenkívül a csebol létrehoz egy kutató-fejlesztő központot és egy csomagolóüzemet is. Az még nem derült ki, hogy mikor indulhat be a tömegtermelés, mivel a projekt megvalósítása késik. A bennfentesek elárulták, hogy a részletek még változhatnak a nyilvános bejelentésig.

A Samsung beruházása az egyik legnagyobb külföldi közvetlen befektetés az Egyesült Államok történetében. Más csipgyártók sem panaszkodhatnak: az Intel 8,5 milliárd támogatásra és 11 milliárdos kölcsönre jogosult, míg a TSMC 6 milliárd dollárt és 5 milliárd dollár kedvezményes kölcsönt kap. A következő hetekben pedig bejelenthetik a memóriacsipeket gyártó Micronnak szánt összeget is.

Mik a félvezetők, és miért folyik értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.

A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. A 2022-ben elfogadott csiptörvény értelmében Washington 52 milliárd dolláros támogatási keretet nyújt a beruházásokhoz. A programban részt vevő vállalatok 25 százalékos adókedvezményben is részesülnek, csaknem 24 milliárd dollár erejéig. Az ágazat legnagyobb szereplői a bejelentés után üdvözölték a programot.

 

Az Egyesült Államokban bejelentett projektek közül eddig a Samsungé számít a harmadik legnagyobb, a vállalat a Washingtontól kapott források terén is a harmadik helyen áll. Az információk nem mozgatták meg a cég árfolyamát, bár a csebol kurzusa a beruházástól függetlenül is szépen teljesített: csak az elmúlt egy hónapban közel 13 százalékkal nőtt, egy éves távon pedig 26,6 százalékos az erősödés.

Érdemes megemlíteni, hogy a helyi csipgyártás kiépítéséért folytatott versenyben egyelőre Japán áll a legjobban. A szigetországban ugyanis a terveknek megfelelően felépült a tajvani TSMC első gyára, a cég pedig további üzemek felhúzását tervezi. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az elhúzódó tárgyalások és a munkajogi viták miatt csúsznak a projektek, azonban a hetekben lezárulnak az egyeztetések az amerikai kormány és a csipgyártók között.

Amerika szövetségesei királyként kezelik korunk hősét, a csipgyárost

A csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből.