Németország a katonai kiadások növelését ígérte, a költségvetési tervezet mást mutat
A német kormány elfogadta a 2025-ös költségvetés tervezetét, amit még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Bár Berlin fogadkozott, hogy jelentősen növeli a katonai kiadásokat, az ebben reménykedők hoppon maradtak: Boris Pistorius védelmi miniszter 6,7 milliárd eurós emelést kért a 2024-es 52 milliárdhoz képest, de csak 1,2 milliárdot kapott.
A kritikusok rögtön nekiestek a kormánynak, mivel a hadseregre fordított pénzek szerény emelése nem teszi lehetővé, hogy Németország teljesítse a NATO-nak tett vállalását. Ráadásul Donald Trump republikánus elnökjelölt többször bírálta azokat az országokat, amelyek nem érik el a védelmi szövetség célját, miszerint a GDP 2 százalékát költsék a fegyveres erőkre, miközben
egyre valószínűbb, hogy Trump nyeri az amerikai elnökválasztást.
Európa legnagyobb gazdasága Ukrajnára is kevesebbet tervez költeni: Berlin jövőre 4 milliárd eurót szán Kijevnek, vagyis megfelezi az idei támogatáshoz képest. Ha a német vezetők aggódnak Ukrajna és a NATO kohéziója miatt, a jövő évi költségvetés ezt nem tükrözi. A törvényhozás várhatóan novemberben szavaz a költségvetésről.
Nehéz szülés volt
A német kormánykoalíció tagjainak több hónapos tárgyalást követően sikerült megállapodniuk. A zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok többször is vitába keveredtek egymással a kabinet 2021-es hivatalba lépése óta, viszont a költségvetési vita a szövetség felbomlásához vezetett volna, ha a felek nem egyeznek meg.
A pártok végül dűlőre jutottak és megállapodtak az adósságfék betartásáról is. Az adósságfék előírja, hogy a szövetségi szinten számolt költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát a vészhelyzetek kivételével. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta energiaválság idején több évre felfüggesztették a féket, de az FPD régi követelése, hogy visszaállítsák.
Köhög Európa legnagyobb gazdasága
A költségvetési megállapodásra borús gazdasági környezetben került sor. Németország megsínylette az elmúlt két évet: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészét nézve Európa legnagyobb gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az idei adatok sem kedvezők: a német GDP az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben. Európa legnagyobb gazdasága már a második egymást követő negyedévben zsugorodott, vagyis az ország technikai recesszióba süllyedt. A Bundesbank arra számít, hogy idén szerény mértékben, 0,3 százalékkal nőhet a GDP, amit a belső fogyasztás és az export hajthat.
A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. Ugyanakkor az elemzők szerint Közép-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság lassulását.
Bajba kerülhet Ukrajna, ha nem tud megállapodni hitelezőivelAz ukrán államkötvények birtokosai és Kijev között elkezdődött a tárgyalások újabb fordulója, miközben közeleg a háború kitörését követően bevezetett fizetési moratórium augusztus 1-jei lejárta. A több mint 20 milliárd dollár névértékű adósság sorsáról már korábban, júniusban is tárgyaltak a felek, ám akkor nem sikerült dűlőre jutniuk |
