Gyatrák az európai kilátások, a feldolgozóipar is nagyon szenved

A Hamburg Commercial Bank végleges beszerzésimenedzser-indexe (BMI) az eurózóna feldolgozóiparára vonatkozóan júliusban 45,8 pontot ért el, vagyis nem változott júniushoz képest. A mutató ötven pont alatti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének csökkenését, az ötven feletti értéke pedig a gyarapodását jelzi.

Ezzel az euróövezetben a BMI 2022 júliusa óta az 50-es határ alatt mozog. Mindez azzal magyarázható, hogy csökkent az új vállalkozások száma, miközben nőtt a munkanélküliség. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a gyártók visszafogták a beszerzéseket is. Az országokból érkezett adatok vegyes képet mutatnak: Franciaországban 44 pontra esett vissza a mutató, míg Olaszországban 47,4-re nőtt. 

Spanyolországban ugyan 51 pontra csökkent, de a zsugorodást a bővüléstől elválasztó határ felett található. Svédországban a Swedbank/Silf feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe az előző havi 53-as értékről 49,2-re csökkent. Magyarországon 49,2 pontra nőtt a korábbi 49,1-es értékről.

Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 43,2 pontra zuhant a mutató, ezzel a német BMI már a 25. egymást követő hónapban található az ötvenes határ alatt. Ez annak „köszönhető”, hogy tovább csökkent az új megrendelések száma, és a foglalkoztatottság is, miközben a kereslet is gyenge.

Németország, Európa beteg embere?

Németország megsínylette az elmúlt két évet: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Az idei adatok sem kedvezők: a GDP az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, míg az előzetes adatok szerint 0,1 százalékkal a második negyedévben.

Ha az előzetes adat nem változik, akkor Európa legnagyobb gazdasága már a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodott, vagyis az ország bőven technikai recesszióba süllyedt. A Bundesbank ennek ellenére arra számít, hogy idén szerény mértékben, 0,3 százalékkal nőhet a GDP, amit a belső fogyasztás és az export hajthat.

Az sem jelez javulást, hogy a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 0,6 százalékkal, míg havi szinten 1,2 százalékkal esett vissza áprilisban. Az előbbi esetében 2022. május óta néhány hónap kivételével folyamatos volt a mutató visszaesése. Tavaly az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal fogyatkozott a 2022-es 0,7 százalékos apadás után.

Az sem segíti a helyzetet, hogy az infláció júliusban 2,3 százalékra gyorsult a júniusi 2,2 százalékról. A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. 

Ugyanakkor az elemzők szerint Közép-Európa képes lehet ellensúlyozni a német gazdaság lassulását.