Moszkva gyors ütemben fejleszti az északi-tengeri útvonalat, hogy kiszolgálja Ázsiát
Oroszország növelni fogja a teherforgalmat az északi-tengeri útvonalon, hogy átirányítsa a kereskedelmet Nyugatról Keletre – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Keleti Gazdasági Fórum (EEF) egyik panelbeszélgetésén, és más államokat is meghívott, hogy vegyenek részt a murmanszki közlekedési csomópont építésében.
Moszkva az ukrajnai invázió és az azt követő nyugati szankciók miatt volt kénytelen Ázsia felé fordulni, és a kereskedelmi forgalom további bővítésére a murmanszki mellett egy sor más kikötő kapacitását is növeli ezen az északi útvonalon.
Két éve még csak helyközi teherszállítással kezdtünk az északi-tengeri útvonalon, ma már 14 északnyugati, sarkvidéki és távol-keleti kikötő része a rendszernek
– idézte Putyint az UNI indiai hírügynökség.
„Ezeknek az orosz kikötőknek a kapacitása tavaly év végéig meghaladta 40 millió tonnát. Természetesen úgy gondoljuk, hogy ez csak a kezdet, tovább folytatjuk a fejlesztést, korszerűsítjük a rakományok átrakodását, és javítjuk a vasúti megközelítésüket” – tette hozzá az orosz elnök.
Kína partner a tervben
Oroszország és Kína külön kormányközi bizottságot hozott létre az északi-tengeri útvonal fejlesztésére, amely a TASZSZ tudósítása szerint októberben ül össze először Szentpéterváron. Azt fogják megvitatni, hogyan lehetne jobban bevonni a kínai partnereket a fejlesztésbe, amibe beletartozik az infrastruktúra javítása és a hajóépítés – számolt be ugyancsak a fórumon Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, a bizottság orosz illetékese.
Becslése szerint a kínai tranzit 2030-ra elérheti az 50 millió tonnát, és a kínaiak beszállhatnak a jégtörők építésébe, a kikötők és logisztikai központok fejlesztésébe.
Putyinnak meggyőződése, hogy a távol-keleti térség a legfontosabb az orosz pozíciók erősítéséhez globálisan.
A legfontosabb üzleti kapcsolatok, kereskedelmi útvonalak és a fejlődés teljes vektora egyre inkább keletre és a globális délre terelődik át. Oroszország távol-keleti régiói közvetlen hozzáférést biztosítanak ezekhez a növekvő és ígéretes piacokhoz, lehetővé téve számunkra, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyeket egyes nyugati elitek megpróbálnak a világra erőltetni
– fogalmazott a fórumon.
A Távol-Kelet lett Oroszország zászlóshajója
A legfontosabbnak azonban azt nevezte, hogy az orosz Távol-Kelet hatalmas teret biztosít az üzleti kezdeményezések számára, hogy komplex projekteket indítsanak el és egész új iparágakat hozzanak létre. „Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a Távol-Kelet lett a zászlóshajónk” határtalan alkotási és partnerségi lehetőségekkel – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a régió fejlesztését
a 21. század nemzeti prioritásaként határozták meg, és ennek a döntésnek a helyességét igazolta az élet,
az Oroszország előtt álló kihívások és a világgazdaságban felerősödő tendenciák.
Moszkva adna gázt Európának, de nekik nem kell
Putyin egyéb aktuális kérdésekről is beszélt, többek között arról, hogy Oroszország folytatná a gázszállítást az Európai Unióba, de nem kényszerítheti Ukrajnát a december végén lejáró tranzitmegállapodás megújítására.
Úgy tűnik, az EU-nak nem kell az orosz gáz – mondta a Reuters tudósítása szerint –, Moszkva ezért növelni fogja a szállítást más régiókba és Ukrajnát megkerülő útvonalakon. Vannak is már érdeklődők, Irán például már jelezte, hogy több orosz gázt szeretne.
