Svédországban csődhullám tizedeli a vállalatokat, az idén a tönkrement vállalatok száma meghaladhatja a tízezret, amire nem volt példa az 1990-es évek óta, amikor a pénzügyi válság átterjedt a bankszektorból az egész gazdaságra.
Ocer Henrik Jacobsson, a Creditsafe i Sverige AB hitelminősítő intézet vezérigazgatója szerint idén eddig 9197 korlátolt felelősségű társaság ment csődbe, ami 24 százalékos növekedés 2023 azonos időszakához képest, és 64 százalékkal haladja meg a két évvel ezelőttit.
Az ügynökség rámutatott, hogy az ideiglenes adóhalasztás és annak magas kamatterhei jelentős szerepet játszanak a csődökben, a tendencia valóságos „ketyegő bomba”.
Az ingatlancégek és az autókereskedők szenvednek továbbra is a leginkább,
míg a kiskereskedők és a tanácsadó ügynökségek esetében látszik némi jele a javulásnak.
Csődvédelmet kért az idén többek között a Northvolt akkumulátorgyártó, amely 2016-os alapítása óta a pénzt nem sajnálva gyorsan terjeszkedett, hogy megteremtse a szükséges méretarányt a kínai és a koreai szektortársakkal való versenyzéshez. Kudarcba fulladt a menedzsment minden kétségbeesett próbálkozása a finanszírozás biztosítására, lemondott a társalapító-vezérigazgató Peter Carlsson.
A Northvolthoz hasonlóan az Egyesült Államokban kért csődvédelmet a svéd Intrum AB adósságbehajtó vállalat is, hogy végrehajtsa 58,4 milliárd koronás (5,3 milliárd dolláros) adósságának átstrukturálását.
A fő nehézség, hogy bár az alapkamatok csökkentésének köszönhetően erősödik a remény a gazdasági fellendülésre, a hangulat javulása egyelőre nem vezetett növekvő aktivitáshoz, és a bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol a svédországi vállalkozásokra – emlékeztetett már két hónapja Creditsafe vezérigazgatója.
„A munkanélküliség növekszik, sok vállalat kénytelen felmondani a dolgozóknak, és a svéd üzleti szektorban a beruházások történelmi mélyponton vannak” – kongatta meg a vészharangot október elején, figyelmeztetve, hogy „ez az ősz sok vállalkozó számára kemény lesz”.
Igaza lett: a Creditsafe adatai szerint
az év első kilenc hónapjában 50 százalékkal nőtt a csődbe ment vállalatoknál dolgozók száma
az egy évvel korábbihoz képest.
Szeptemberben azonban nem minden ágazatban lett több a csődök száma, a kiskereskedők körében közel 20, míg a szállodák és éttermek, valamint az építőipari cégek esetében 10 százalékkal csökkent a számuk.
A svéd gazdaság stagnált az elmúlt két évben, az idén az első negyedévben 0,6, a másodikban 0, a harmadikban 0,3 százalékkal nőtt. A kormány a gazdasági nehézségek ellenére lazítja a költségvetési szabályokat, többet költene elsősorban védelmi célokra és a leromlott infrastruktúra helyreállítására, valamint a példátlan erőszakhullám – többek között a Svédországot Európa egyik legveszélyesebb országává tevő fiatalkorú bandák garázdálkodása miatt – emelni kell a rendőrség büdzséjét és a börtönférőhelyek számát is.
Problémát okoz a bevándorlás is, amelyet szigorítanak, miután a 10,5 millió lakosú ország ötöde immár külföldi születésű, a legtöbben Szíriából, Irakból, Iránból, Szomáliából és Afganisztánból érkeztek.
A kormány új kezdeményezéseket javasolt a migránsok kitoloncolására, valamint a tartózkodási engedélyek visszavonására vonatkozó jogkörök bővítésére, és jelentősen csökkentené a Svédországba költöző, alacsonyan képzett munkaerő számát is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.