Hogyan lehet gázhiány egy hatalmas tartalékokkal rendelkező országban?
Irán gazdag fosszilis energiaforrásokban, a második legnagyobb ismert gáz- és a negyedik legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon. Ennek ellenére súlyos az energiahiány, a gázkitermelés képtelen lépést tartani a kereslet növekedésével.
Az elmúlt napokban is korlátozni kellett az áramszolgáltatást, országszerte bezárták emiatt az iskolákat és a hivatalokat, lekapcsolták a világítást Teherán főútvonalain és sok más helyen is.
Maszúd Peszeskján elnök videóüzenetben szólította fel a lakosokat, hogy két fokkal csökkentsék a lakások hőmérsékletét annak érdekében, hogy segítsenek a kormánynak kezelni az energiaválságot.
Irán áramtermelésének zömét a földgáz adja
Irán elsősorban a földgázra támaszkodik az áramtermelésben, tavaly az adta a teljes kapacitás 86 százalékát. A gázhiány miatt kénytelenek voltak részben átállni a gáz helyett a pakurára, aminek az égetése azonban súlyosan környezetszennyező, így romlott a levegőminőség a nagyobb városokban, emlékeztetett a Deutsche Welle internetes kiadása.
Irán a nyugati szankciókat teszi felelőssé a gázhiányért, amelyeket a nukleáris és rakétaprogramja miatt vetettek ki, és amelyek korlátozzák többek között az olajipart és a bankszektort.
Teherán szerint ezért nem képes biztosítani a szükséges befektetéseket a gázkitermelésben, az erőműépítésben és a hatékonyság javításában.
Súlyosak azonban a szisztematikus problémák is, amelyekről az illetékesek nem beszélnek.
Külföldre folyik a pénz
Amerikai adatok szerint ugyanis Irán Joe Biden elnökségének első három évében 144 milliárd dollár bevételre tett szert az olajexportból. (Egy dollár 398,9 forint.) Ennek azonban most már a felét a Forradalmi Gárda ellenőrzi, az ebből származó pénzből finanszírozza Teherán térségbeli milicista szövetségeseit és bukása előtt Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
„Fedőcégeken és nem nyilvános számlákon keresztül kerüli el Irán olajbevételeinek nagy része a nemzetközi felügyeletet” – nyilatkozta a portának Arezú Karimi, az IranWire gazdaság újságírója.
A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy ezeket a milliárdokat a hazai infrastruktúra fejlesztése helyett regionális prioritások finanszírozásába áramoltatták
– tette hozzá.
Karimi szerint Irán 25 milliárd dollár értékében szállított ingyen olajat Aszad rezsimjének.
Égető szükség lenne fejlesztésre
Iráni illetékesek is elismerik, hogy az országnak több milliárd dollárnyi új beruházásra van szüksége az olaj- és gázágazat korszerűsítéséhez.
Omid Shokri, a Gulf State Analytics (GSA) tanácsadó cég energetikai elemzője szerint azonban a külföldi vállalatok valószínűleg addig nem fognak befektetni, amíg Irán nem köt új nukleáris megállapodást az Egyesült Államokkal, nem oldják fel a szankciókat, és Teherán nem tartja be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hozott nemzetközi jogszabályokat.
De még ebben az esetben is három-öt évbe telik, amíg a nemzetközi vállalatok visszatérnek. „Eközben Iránnak napi 350 millió köbméter földgáz- és 20 gigawattnyi villamosenergia-hiánnyal, valamint napi 15 millió liternyi benzinfogyasztással kell szembenéznie. Ez az energiaválság a legsúlyosabb az 1979-es forradalom óta” – hangsúlyozta a szakértő.
Háttérbe szorult a gazdaság
Mivel a háztartások 94 százaléka használ gázt, Irán 430 ezer kilométernyi csővezetéket épített, hogy eljuttassa az energiahordozót a legtávolabbi falvakba is. A gazdaságnak azonban súlyos károkat okoz, hogy a lakossági fogyasztók ellátását az iparé elé helyezik, ami ideiglenes gyárleállásokhoz vezet.
Mivel nincsen gyors megoldás, elemzők szerint Irán kénytelen lesz gázt importálni, hogy kielégítse a hazai keresletet. Türkmenisztán a lehet a legbiztonságosabb forrás, ahonnan már vásároltak földgázt 2005 és 2013 között.
