Ópium nélkül éhen halnak az afgánok

Tragikus következményekkel jár az afgán falvak lakossága számára, hogy a tálibok betiltották a máktermesztést. Az ópium jelentette a fő bevételi forrást, így megfosztották őket a megélhetésüktől, mert nem nyújtanak helyette semmiféle alternatívát. A tilalmat viszont kemény kézzel betartják, csak ezen a héten több mint száz embert vettek őrizetbe az ország északkeleti részén.

A tilalom nem új keletű, 2022-ben jelentették be, mert a tálibok vallási és politikai vezetője, Hibatulla Ahundzáda nullára akarta visszaszorítani az ópiumtermelést; ebből készülnek olyan kemény drogok, mint a heroin és a morfium.

2022-ig Afganisztánban termesztették a legnagyobb területen a világon az ópiummákot, a tilalom hatására azonban már a következő évben 95 százalékkal visszaesett a termésmennyiség.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UN Office on Drugs and Crime – UNODC) adatai szerint a gazdák ópiumeladásból származó bevétele a 2022-es becsült 1,36 milliárd dollárról a következő évben 110 millió dollárra zuhant. (Egy dollár 390,5 forint.)

Nincs más az ópium helyett

A tilalom katasztrofális helyzetbe hozta a falusiakat. „A földjeink már nem olyan termékenyek, mint régen” – panaszkodott a Deutsche Welle helyszínen járt munkatársának a csak Aszadollaként megnevezett gazda. „Bár a Korán tiltja az ópium termesztését, az legalább életben tartott volna bennünket, megmentett volna az éhezéstől. Most csak a töredékét keressük az ópiumhoz képest” – tette hozzá.

A gazdák egy része próbált átállni a gabonára vagy babra, de azok túl sok munkát és vizet igényelnek, sok a kártevőjük. Az ópiummák viszont aszály idején is jó termést hozott. „Az ópium termesztése sokkal egyszerűbb és jövedelmezőbb volt” – mondta Hazratali, egy dél-afganisztáni falusi.

Mezőgazdaságból él a vidékiek zöme

Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa, vidéken él a lakosság 80 százaléka. Az ország kedvezőtlen éghajlata és a jelenlegi aszály miatt nem sok gazdaságilag életképes és környezetbarát lehetőség közül választhatnak az agrártermelők, így nem csoda, hogy 

Ahogy a letartóztatások száma is mutatja, egyre kevésbé hajlandók betartani a tilalmat: az UNODC szerint az idén 19 százalékkal, 12 800 hektárra nőtt a tavalyihoz képest az a terület, ahol ismét ópiummákot termesztenek.

Mutat némi javulást az afgán gazdaság

A Világbank e heti jelentése szerint egyébként két év jelentős romlás után, az idén a javulás némi jeleit mutatja az afgán gazdaság, a magánfogyasztás növekedésének köszönhetően 2,7 százalékkal bővült a GDP, de ezzel is csak a korábbi veszteségek 10 százalékát dolgozta le. A tálibok a turizmust is felpörgetnék.

Az AP amerikai hírügynökség a jelentéssel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a tálibok 2021-es visszatérése előtt az ország gazdasága nagyban függött a külföldi segélytől, és általánosan elterjedt volt a korrupció.

A tálibok újbóli hatalomra kerülése után az ország külföldön lévő vagyonát befagyasztották, magasan képzett afgánok tízezrei menekültek el az országból, és vitték magukkal a pénzüket is.

A gazdasági stabilitást veszélyezteti a külkereskedelmi deficit

2023–2024-ben az export stabil maradt, az import azonban felpörgött, mivel 

Így tovább nőtt a külkereskedelmi deficit, és már az ország gazdasági stabilitását fenyegeti.

Bár a jelentésben nem szerepel a deficit pontos összege, a Trading Economics és a Macrotrends adatai szerint tavaly elérte a 6,8 milliárd dollárt, a 2021-es 3,24 milliárd után.