Tőkebefektetések: megérkeztek a kínaiak a Balkánra, a németek kivonulnak
Szerbiába idén több mint 5 milliárd euró értékű külföldi befektetés érkezett, ami meghaladja a tavalyi rekordot. Adrijana Mesarovic gazdasági miniszter már december elején jelezte, hogy Szerbia első a régióban a közvetlen külföldi befektetések tekintetében, melyek értéke december 10-ig elérte a tavalyi 4,5 milliárd eurós szintet.
Sinisa Mali pénzügyminiszter pedig az év vége előtt jelentette be, hogy Szerbia történetének eddigi legnagyobb külföldi befektetési beáramlását regisztrálták, amely 5,1 milliárd eurót tesz ki. Mali szerint országa gazdasága 2024-ben 3,6-3,7 százalékkal nő, ami annak tükrében különösen jó eredmény, hogy más európai gazdaságok stagnálnak. Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az év első feléhez képest a harmadik negyedévben némileg lassult a gazdasági növekedés.
A GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben az IT-szektor és az építőipar járult hozzá, a legnagyobb visszaesést pedig az aszály sújtotta mezőgazdaság mutatta. A nehézségek ellenére jövőre 4 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak Szerbiában.
Szerbia: megérkeztek a kínaiak
A közvetlen külföldi befektetések új gyártókapacitások megépítésére és a meglévők bővítésre irányultak. A kínai Linglong hajtotta végre a legnagyobb zöldmezős beruházást. Nagybecskereken
a Shandong Linglong gumiipari óriás még 2019-ben megkezdte az üzem építését, a fázisokban megvalósított beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót.
A Zijin Mining a bányászatban, míg a HBIS a fémiparban, a Minth Group az ipari tevékenységek mellett a vendéglátás területén, a Mei Ta az autóiparhoz fűződő kapacitások kiépítésében szerepel a kínai beruházók között.
- A beruházók közül érdemes megemlíteni az olasz Aristont, amely konyhai eszközök és gépek gyártásával foglalkozik,
- a német PWO Group egy Cacak melletti településen létesít új üzemet, ahol autóalkatrészeket gyártanak majd.
A német gazdaság gondjai azonban a szerbiai adatokban is megmutatkoznak, a német beruházások szintje elmarad a korábbi években jegyzett szintekhez képest, néhány kisebb német cég bezárta kapacitásait és el is hagyta az országot.
- A kínai Lianbo Precision Technology viszont Szerbiában nyitotta meg első európai üzemét, ahol szintén autóalkatrészeket gyártanak.
- A Knjaz Milos ásványvíz palackozója a cseh érdekeltségű italgyártó Mattoni 1873 tulajdonában van, és szintén új üzemrészleget nyitott.
- Az amerikai Modine hűtőberendezéseket gyártó üzemet nyitott.
- A Nestlé, a Schiebel, CE Industries, Spintec, az OCSial, a Puratos és számos más külföldi érdekeltségű cég vagy csoportosulás szerepel még a beruházók listáján.
A fenyegető munkaerőhiány miatt nő a reálbér
A beruházásoknak köszönhetően, valamint az elvándorlás és a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt az utóbbi években kevesebb munkanélkülit jegyeznek Szerbiában. Elemzők figyelmeztetnek, hogy
a munkaerőhiány hatására a reálbérek gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység.
2019-től 2023-ig a bérek 18,2 százalékkal nőttek, miközben a termelékenység csak 14,8 százalékkal emelkedett. Idén a reálbérek 9,2 százalékkal, a termelékenység 3,6 százalékkal nőtt. A béreknek nem szabad gyorsabban növekedniük a termelékenységnél, ez ugyanis hosszabb távon fékezheti a gazdasági növekedést. A külföldi tőke beáramlása a dinár árfolyamát is erősíti, ami viszont a versenyképességet ronthatja.
Az eddigi gazdasági növekedési modell a külföldi beruházások vonzását az olcsó munkaerőre alapozta. Szerbiában a nettó átlagbér jelenleg 850 euró, közelíti Közép- és Kelet-Európa országainak átlagbérét, így az ország a jövőben – legalábbis a bérversenyképesség alapján – kevésbé lehet vonzó a külföldi befektetők számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.