2024: A globális választások éve - fordult a kocka
Tavaly rekordszámú, több mint hetven ország tartott választást, összesen mintegy négymilliárd ember járulhatott az urnákhoz – írta az NBC News.
A közös vonás a világszerte zajló eseményekben: a kormányzó pártok jelentős választói támogatásvesztése. A 2024-es év úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, hogy minden fejlett országban csökkent a hatalmon lévő kormányok támogatottsága – ez egy olyan tendencia, amelyet a ParlGov adatbázisa szerint 1905 óta először tapasztaltak.
Az Egyesült Államoktól Indiáig
Az Egyesült Államokban a legfontosabb esemény Kamala Harris alelnök veresége volt Donald Trumppal szemben. Azonban ez csupán egy történés volt a globális tendenciák sorában, amely Indiától Ausztriáig, Botswanától Dél-Koreáig, Nagy-Britanniától Uruguayig megfigyelhető volt.
Indiában Narendra Modi, az ország egyik legerősebb politikai vezetője, nem tudott parlamenti többséget szerezni. A választók kritikája a munkahelyek hiánya és az infláció ellen irányult. Japánban a Liberális Demokrata Párt évtizedek óta tartó hatalma szenvedett jelentős visszaesést, míg az Egyesült Királyságban a kormányzó Konzervatív Párt a legrosszabb eredményt produkálta az elmúlt kétszáz év alatt.
Globális gazdasági feszültségek
A választási vereségek egyik legfontosabb oka az NBC News szerint a pandémia utáni gazdasági helyzet. Az ellátási láncok akadozása jelentős áremelkedést okozott, míg a kormányok gazdasági mentőcsomagjai egyes szakértők szerint tovább növelték az inflációt. A Pew Research Center szerint a világ 34 országában az emberek 64 százaléka érzi úgy, hogy országuk gazdasága rossz állapotban van.
Még az olyan gazdaságilag erős országokban is, mint az Egyesült Államok, sokan küzdenek a megélhetési költségekkel. Az élelmiszerárak emelkedtek, a jelzáloghitelek és a hitelkártyák kezelése pedig egyre nehezebb.
Migráció és jobboldali előretörés
A gazdasági bizonytalanság mellett a migráció kérdése is nagy szerepet játszott. Az Egyesült Államokban Trump kampánya a határvédelem és a tömeges kitoloncolás ígéretére épített. Európában a nacionalista és patrióta jobboldali pártok hasonló üzenetekkel erősödtek meg. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja jelentős többséget szerzett, Ausztriában pedig a Szabadságpárt nyerte a legtöbb szavazatot.
A vezetők válsága
„Ez a vezetés válsága” – mondta Kelley E. Currie, aki korábban az amerikai külügyminisztériumban töltött be vezetői beosztást. Bár korábban bírálta Trumpot, de szerinte „az elégedetlenség az önző elitekkel” Amerikában is támogatói bázist kovácsolt. A mainstream politikusok „elkötelezték magukat egy olyan globalizációs modell mellett, amely évtizedek óta károsította a demokratikus társadalmak gazdaságát és társadalmi szerződéseit” – mondta.
„Közben pedig az elit ebből rendkívüli módon profitált.”
A Six Seconds kaliforniai nonprofit szervezet éves felmérése szerint a globális jólét négy éve folyamatosan csökkent. A világjárvány utáni „érzelmi recesszióra figyelmeztet, amelyet alacsony jólét és magas kiégés jellemez”.
Egyesek azzal érvelnek, hogy részben a közösségi média a hibás, algoritmusai ellentmondásokat szítanak, jutalmazzák a durva, bináris véleményeket, miközben lehetővé teszik az emberek számára, hogy összehasonlítsák saját életüket mások boldogságával.
Ezért pedig egyre inkább a politikusokat vonják felelősségre, mert a világjárvány „nagyobb és nyilvánosabb szereplővé tette a kormányt az emberek mindennapi életében”. A vezetők „szavazóik reflektorfényébe kerültek, ezt figyelembe véve pedig nem csoda, hogy ilyen sokat kidobtak közülük”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.