2024: A globális választások éve - fordult a kocka
Tavaly rekordszámú, több mint hetven ország tartott választást, összesen mintegy négymilliárd ember járulhatott az urnákhoz – írta az NBC News.
A közös vonás a világszerte zajló eseményekben: a kormányzó pártok jelentős választói támogatásvesztése. A 2024-es év úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, hogy minden fejlett országban csökkent a hatalmon lévő kormányok támogatottsága – ez egy olyan tendencia, amelyet a ParlGov adatbázisa szerint 1905 óta először tapasztaltak.
Az Egyesült Államoktól Indiáig
Az Egyesült Államokban a legfontosabb esemény Kamala Harris alelnök veresége volt Donald Trumppal szemben. Azonban ez csupán egy történés volt a globális tendenciák sorában, amely Indiától Ausztriáig, Botswanától Dél-Koreáig, Nagy-Britanniától Uruguayig megfigyelhető volt.
Indiában Narendra Modi, az ország egyik legerősebb politikai vezetője, nem tudott parlamenti többséget szerezni. A választók kritikája a munkahelyek hiánya és az infláció ellen irányult. Japánban a Liberális Demokrata Párt évtizedek óta tartó hatalma szenvedett jelentős visszaesést, míg az Egyesült Királyságban a kormányzó Konzervatív Párt a legrosszabb eredményt produkálta az elmúlt kétszáz év alatt.
Globális gazdasági feszültségek
A választási vereségek egyik legfontosabb oka az NBC News szerint a pandémia utáni gazdasági helyzet. Az ellátási láncok akadozása jelentős áremelkedést okozott, míg a kormányok gazdasági mentőcsomagjai egyes szakértők szerint tovább növelték az inflációt. A Pew Research Center szerint a világ 34 országában az emberek 64 százaléka érzi úgy, hogy országuk gazdasága rossz állapotban van.
Még az olyan gazdaságilag erős országokban is, mint az Egyesült Államok, sokan küzdenek a megélhetési költségekkel. Az élelmiszerárak emelkedtek, a jelzáloghitelek és a hitelkártyák kezelése pedig egyre nehezebb.
Migráció és jobboldali előretörés
A gazdasági bizonytalanság mellett a migráció kérdése is nagy szerepet játszott. Az Egyesült Államokban Trump kampánya a határvédelem és a tömeges kitoloncolás ígéretére épített. Európában a nacionalista és patrióta jobboldali pártok hasonló üzenetekkel erősödtek meg. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja jelentős többséget szerzett, Ausztriában pedig a Szabadságpárt nyerte a legtöbb szavazatot.
A vezetők válsága
„Ez a vezetés válsága” – mondta Kelley E. Currie, aki korábban az amerikai külügyminisztériumban töltött be vezetői beosztást. Bár korábban bírálta Trumpot, de szerinte „az elégedetlenség az önző elitekkel” Amerikában is támogatói bázist kovácsolt. A mainstream politikusok „elkötelezték magukat egy olyan globalizációs modell mellett, amely évtizedek óta károsította a demokratikus társadalmak gazdaságát és társadalmi szerződéseit” – mondta.
„Közben pedig az elit ebből rendkívüli módon profitált.”
A Six Seconds kaliforniai nonprofit szervezet éves felmérése szerint a globális jólét négy éve folyamatosan csökkent. A világjárvány utáni „érzelmi recesszióra figyelmeztet, amelyet alacsony jólét és magas kiégés jellemez”.
Egyesek azzal érvelnek, hogy részben a közösségi média a hibás, algoritmusai ellentmondásokat szítanak, jutalmazzák a durva, bináris véleményeket, miközben lehetővé teszik az emberek számára, hogy összehasonlítsák saját életüket mások boldogságával.
Ezért pedig egyre inkább a politikusokat vonják felelősségre, mert a világjárvány „nagyobb és nyilvánosabb szereplővé tette a kormányt az emberek mindennapi életében”. A vezetők „szavazóik reflektorfényébe kerültek, ezt figyelembe véve pedig nem csoda, hogy ilyen sokat kidobtak közülük”.
