Ahogy évtizedekkel ezelőtt Kína arra kérte az európai autógyártókat, hogy hozzanak létre belföldi gyárakat a piac elérése érdekében, úgy most az Európai Uniónak is ezt kellene kérnie a kínai gyártóktól Ola Kallenius Mercedes-vezér szerint.
Kallenius – aki az európai autóipari lobbinak, az ACEA-nak is elnöke – szerint ez egyfajta feloldása lehet az unió és Kína közötti kereskedelmi vitának, és a Financial Timesnak nyilatkozva arról is beszélt, hogy az egyenlő esélyek biztosításának megvitatása fontos beszélgetés, de vigyázni kell a protekcionizmussal, mert az európai gyártóknak is sok a vesztenivalójuk.
Brüsszel októberben vetett ki akár 45 százalékot is elérő vámokat a kínai elektromos autókra, mondván, azok tisztességtelen állami támogatások segítségével jutottak jogtalan előnyhöz, amire Peking az európai brandykre kivetett dömpingellenes vámokkal, valamint a sertéshús és a tejtermékek elleni vizsgálatokkal válaszolt, melyek szintén vezethetnek majd vámokhoz.
Az uniós vámokat különösen a német autógyártók ellenezték, tartva a kínai válaszcsapásoktól és attól, hogy a kínai fogyasztók elfordulnak az európai márkáktól, annak ellenére, hogy
eladásaik már a vámok bevezetése előtt óriásit zuhantak az ázsiai országban, amely egyre inkább a hazai elektromos autókra cseréli a német gyártók belső égésű modelljeit.
Amikor a német autógyártók az 1980-as években megjelentek Kínában, Peking ezt azzal a feltétellel engedélyezte, hogy kínai cégekkel közös vegyesvállalatokat hoznak létre, ami most az európai döntéshozók számára is mintaként szolgálhat a Mercedes-vezér szerint. Brüsszel gondolkozik is olyan lépéseken, amelyek európai gyárak nyitását és technológiai transzfereket vár a kínai szereplőktől. A legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó, a BYD gyára idén kezdheti meg a termelését Magyarországon, ahogy az akkumulátorgyártó CATL debreceni gyára is, sőt, az utóbbi a Stellantisszal közösen a közelmúltban egy 4,1 milliárd eurós spanyolországi gyár építését is bejelentette.
Kallenius szerint
a vámok nem tesznek jót az iparágnak, ezért Brüsszelnek kompromisszumot kellene kötnie Pekinggel, hiszen Kína ma már része az autóipari ellátási láncnak a nyersanyagoktól a fejlett csipeken át az egyéb alkatrészekig.
A Mercedes részvényeinek az ötöde kínai kézben van, és a vállalat eladásainak 30 százaléka is az ázsiai országból származik.
Az ACEA a héten az uniós döntéshozóknak írt levelében azt is kérte, hogy Brüsszel ne válaszoljon Donald Trump megválasztott amerikai elnök esetleges vámjaira.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.