Mercedes-vezér: az EU-nak bátorítania kellene a kínai autógyártók európai gyárépítéseit
Ahogy évtizedekkel ezelőtt Kína arra kérte az európai autógyártókat, hogy hozzanak létre belföldi gyárakat a piac elérése érdekében, úgy most az Európai Uniónak is ezt kellene kérnie a kínai gyártóktól Ola Kallenius Mercedes-vezér szerint.
A kínai cégek európai gyárai jelenthetik a megoldást a kereskedelmi háborúban
Kallenius – aki az európai autóipari lobbinak, az ACEA-nak is elnöke – szerint ez egyfajta feloldása lehet az unió és Kína közötti kereskedelmi vitának, és a Financial Timesnak nyilatkozva arról is beszélt, hogy az egyenlő esélyek biztosításának megvitatása fontos beszélgetés, de vigyázni kell a protekcionizmussal, mert az európai gyártóknak is sok a vesztenivalójuk.
Brüsszel októberben vetett ki akár 45 százalékot is elérő vámokat a kínai elektromos autókra, mondván, azok tisztességtelen állami támogatások segítségével jutottak jogtalan előnyhöz, amire Peking az európai brandykre kivetett dömpingellenes vámokkal, valamint a sertéshús és a tejtermékek elleni vizsgálatokkal válaszolt, melyek szintén vezethetnek majd vámokhoz.
Az uniós vámokat különösen a német autógyártók ellenezték, tartva a kínai válaszcsapásoktól és attól, hogy a kínai fogyasztók elfordulnak az európai márkáktól, annak ellenére, hogy
eladásaik már a vámok bevezetése előtt óriásit zuhantak az ázsiai országban, amely egyre inkább a hazai elektromos autókra cseréli a német gyártók belső égésű modelljeit.
Most Európának kellene Kínát másolnia
Amikor a német autógyártók az 1980-as években megjelentek Kínában, Peking ezt azzal a feltétellel engedélyezte, hogy kínai cégekkel közös vegyesvállalatokat hoznak létre, ami most az európai döntéshozók számára is mintaként szolgálhat a Mercedes-vezér szerint. Brüsszel gondolkozik is olyan lépéseken, amelyek európai gyárak nyitását és technológiai transzfereket vár a kínai szereplőktől. A legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó, a BYD gyára idén kezdheti meg a termelését Magyarországon, ahogy az akkumulátorgyártó CATL debreceni gyára is, sőt, az utóbbi a Stellantisszal közösen a közelmúltban egy 4,1 milliárd eurós spanyolországi gyár építését is bejelentette.
Kallenius szerint
a vámok nem tesznek jót az iparágnak, ezért Brüsszelnek kompromisszumot kellene kötnie Pekinggel, hiszen Kína ma már része az autóipari ellátási láncnak a nyersanyagoktól a fejlett csipeken át az egyéb alkatrészekig.
A Mercedes részvényeinek az ötöde kínai kézben van, és a vállalat eladásainak 30 százaléka is az ázsiai országból származik.
Az ACEA a héten az uniós döntéshozóknak írt levelében azt is kérte, hogy Brüsszel ne válaszoljon Donald Trump megválasztott amerikai elnök esetleges vámjaira.
