Donald Trump kinézte Grönlandot, de az Északi-sark kiaknázása leállt
Az érdeklődés középpontjába került ismét az északi sarkkör, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök ismét felvetette Grönland megvásárlásának ötletét. A sarkvidék hatalmas mennyiségű ásványkincset rejt, a befektetések azonban a globális felmelegedés ellenére gyakorlatilag befagytak a régióban.
A munkakörülmények ugyanis olyan brutálisak, amelyeket kevesen vállalnak. A nap október végén lemegy és február közepéig fel sem kel ismét, a hőmérő higanyszála mínusz 40 C-fokig zuhan, így kevés a bátor ember, aki vállalja a nehézségeket.
Sarkvidéki „aranyláz”
A sarkvidéki aranyláz 2008 körül kezdődött igazán, amikor több jelentés hatalmas ásványkincs- és szénhidrogénkészleteket azonosított a területen, amelyek egyre hozzáférhetőbbé válhatnak, ahogy az éghajlatváltozás csökkenti a jégszintet.
A jég csökkenése egyre inkább megnyitotta a sarkvidéki tengeri útvonalakat a kanadai szárazföldtől és Oroszországtól északra. Olyannyira, hogy a 2013 és 2023 közötti évtizedben a Jeges-tengeren közlekedő hajók által megtett teljes éves távolság több mint kétszeresére, 6,1 millióról 12,9 millió mérföldre emelkedett, és minden remény megvolt a még gyorsabb növekedésre.
Az ukrajnai háború mindent megváltoztatott
Oroszország ukrajnai inváziója azonban gyakorlatilag befagyasztotta a fejlesztési terveket, ahogy megromlott a kapcsolat Moszkva és a Nyugat között.
„Oroszországnak nagy tervei voltak az északi sarkkörön” – nyilatkozta a BBC-nek Morten Mejlaender-Larsen, a norvég DNV cég sarkvidéki üzemeltetési és technológiai igazgatója. Cége szabályokat és szabványokat állít fel a tengerészeti ágazat számára.
„Elkezdték hajókkal és helikopterekkel felszerelt regionális mentőközpontok építését, hogy megkönnyítsék mind a szibériai gáz, olaj és szén szállítását, mind pedig az északkeleti átjárón történő hajózást. Az ukrajnai invázió óta azonban az északkeleti átjáróban néhány kínai hajótól eltekintve szinte teljesen leállt a nemzetközi hajóforgalom” – tette hozzá.
Ráadásul Norvégia is leállította az olaj- és gázfeltárást a régióban,
és a szakértő nem is számít további fejlesztésekre a Barents-tengeren a szárazföldtől 400 kilométerre fekvő Medve-szigettől északra.
Túlértékelték a tengeri szállítás esélyeit
A sarkvidék iránti érdeklődés azonban szakértők szerint már az ukrajnai háború előtt lehűlt. Helene Tofte, a Norvég Hajótulajdonosok Szövetségének nemzetközi együttműködésért és éghajlatért felelős igazgatója szerint utólag visszatekintve az északi-sarkvidéki hajózás kilátásait „eltúlozták”.
Az Északi-sark vidéke ugyanis a klímaváltozás ellenére továbbra is nehéz terep a működéshez,
a körülmények rendkívül nagy kihívást jelenthetnek még akkor is, ha a jég hiánya lehetővé teszi az áthaladást.
Nincs például, aki vészhelyzetben segítene, az útvonal nagy része messze van a kutató- és mentőszolgálatoktól. A forgalom növelése ezért „jelentős beruházásokat igényelne a hajókba, a vészhelyzeti felkészültségbe, az infrastruktúrába és az időjárás-előrejelző rendszerekbe egy olyan útvonal esetében, amelyik kiszámíthatatlan és csak rövid szezonban használható”.
„Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy tagjaink ezt kereskedelmi szempontból érdekesnek tartanák” – összegezte.
Az Északi-sarkon sosem lesz nyár
Egyesek talán azt hiszik, hogy a globális felmelegedés következtében lesz majd nyár az Északi-sarkkörön is.
Ez sosem fog megtörténni. Mínusz 40 C-fok van ott, ha 3 C-fokkal melegszik az idő, az még mindig nem meleg
– hangsúlyozta Mejlaender-Larsen.
A 2008-as jelentések ráadásul messze eltúlozták a föld alatt rejlő ásványkincsek nagyságát is. Arild Moe professzor, a Fridtjof Nansen Institute északi-sarki olaj- és gázkitermeléssel foglalkozó szakértője szerint „nem tényleges tartalékok voltak, amelyekre azokban utaltak, hanem potenciális és rendkívül bizonytalan erőforrások, amelyek felkutatása és kiaknázása kockázatos, költséges és nehézkes lenne”.
Donald Trump megvenné, de Grönland nem eladó
Ami Donald Trump Grönland iránti érdeklődését illeti, az nem új keletű, de az autonóm dán terület és Koppenhága is sietett tudatni, hogy a sziget nem eladó. A dán kormány reagálásképpen azt is bejelentette, hogy többet költ majd Grönland védelmére, bár a sziget lakói szabadulnának Európától.
Moe professzor szerint mindenesetre Trump „durva és nem kimondottan diplomatikus nyilatkozata” azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az elnöksége alatt biztonsági és gazdasági érdekeket egyaránt szem előtt tart, beleértve a sziget gazdag ásványkincseit.
Trump várhatóan engedélyezi majd a fokozott olaj- és gázkitermelést Alaszkában is, többek között az erőforrásokban különösen gazdag Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban. Ez a 19 millió hektáros terület az Egyesült Államok legnagyobb vadrezervátuma, és egy szakaszán Trump még 2020-ban engedélyezte a fúrásokat.
Kanada is folytatja egy mélyvízi kikötő építését Grays Bayben, Nunavut legészakibb területének északi partjainál. A Grays-öböl nagyjából az úgynevezett Északnyugati átjáró, a kanadai szárazföldtől északra vezető sarkvidéki tengeri útvonal közepén fekszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.