A nyugat-európai országok is aggódhatnak Trump színre lépése miatt
A gyenge gazdasági növekedés, a népesség elöregedése és a részben emiatt emelkedő kormányzati kiadások egyre nagyobb nyomás alá helyezik Európa nagylelkű jóléti államait, Donald Trump hétfői visszatérése a Fehér Házba pedig csak tovább súlyosbítja a világ egyik legstabilabb és legvirágzóbb régióját fenyegető bizonytalanságot.
Az amerikai elnök csütörtökön virtuálisan beszédet mond a davosi Világgazdasági Fórumon, és a svájci városban összegyűlt európai kormányzati és üzleti vezetők kíváncsian várják a terveit elsősorban a kampányban beígért vámokkal és Ukrajnával kapcsolatban.
Bár Trump a beiktatása után nem vezette be azonnal a büntetőtarifákat, utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy értékeljék az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatait Kínával, Kanadával és Mexikóval, és az elnöki rendeletek aláírása után a Reuters tudósítása szerint megismételte, hogy meg akarja szüntetni a kereskedelmi deficitet az Európai Unióval szemben is vagy vámok kivetésével, vagy nagyobb amerikai energiaexport útján.
Donald Trump vámjai visszavethetik az európai gazdaság növekedését
Az Egyesült Államok az európai termékek legnagyobb piaca, és a Goldman Sachs és a JPMorgan elemzői szerint a Trump által beígért vámok, sőt, már azok fenyegetése is csökkenti a növekedést a régióban,
mert a vállalatok óvatosabbak lesznek a befektetéseket illetően.
Nem véletlenül aggódnak a jövő miatt az Európában működő amerikai cégek is.
Bizonytalanná vált az is, hogy mennyire támaszkodhat továbbra is Európa az amerikai katonai védelemre, ha nem növelik az ilyen kiadásaikat. Trump már a GDP 5 százalékát követeli az európai szövetségesektől, miközben többen a jelenleg megkövetelt 2 százalékot sem érik el.
Németország máris közölte, hogy nem tudja teljesíteni a követelést, de a védelmi kiadások még ennél kisebb szintű emelése is nagy pénzügyi nyomást helyezne a kormányokra – emlékeztetett a CNN. Az amerikai hírtelevízió szerint
az EU 1991 óta 1800 milliárd eurót spórolt meg az előírtnál alacsonyabb védelmi kiadásokkal,
amelyet szociális célokra, például az egészségügyre és a munkanélküliek ellátására fordított. (Egy euró 411,4 forint.)
Zöldgazdaság, klímaváltozás, elöregedő népesség
Az európai kormányok előtt több olyan kihívás is áll, amelyre több pénzt kellene fordítani:
- a védelem,
- a lassuló gazdaságok átalakítása,
- a klímaváltozás,
- az átállás a zöldenergiára,
- az elöregedő népesség.
Az utóbbinak a terhei különösen nagyok, az idősekre fordított kormányzati kiadások már most is „a jóléti állam oroszlánrészét teszik ki” Európában – emlékeztetett az amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva Peter Taylor-Gooby, az angliai Kent Egyetem szociálpolitikai kutatásokkal foglalkozó professzora.
A Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing szerint Európa legnagyobb gazdaságának,
Németországnak például legalább évi 2 százalékos növekedésre van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjellátást fenntarthassa.
Ehhez képest a német gazdaság az elmúlt két évben zsugorodott.
Európa feláldozza a jövőt
Egész Európára igaz, hogy romlik a születési ráta, és a hosszabb életkor miatt nő nyugdíjasok száma, ami a munkavállalók alacsonyabb arányát és az idősekre fordított állami kiadások növekedését jelenti. Így kevesebb marad a képzésre és a technológiái beruházásokra, amelyek szükségesek lennének, hogy növeljék a termelékenységet és biztosítsák a jóléti állam fenntartásához szükséges gazdasági növekedést és adóbevételeket.
„Feláldozzuk a jövőt annak érdekében, hogy továbbra is fizessük a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátást az idősek számára, mert nem fektetünk eleget az oktatásba, a gyermekekbe, a kutatásba és fejlesztésbe. Ettől kellene pedig igazán félnünk” – figyelmeztetett Bruno Palier, a párizsi Sciences Po egyetem Európai Tanulmányok és Összehasonlító Politika Központjának kutatási igazgatója.
A McKinsey becslése szerint Nyugat-Európában a munkaképes korúak arányának várható csökkenése a teljes népességben átlagosan 10 ezer dollárral lassíthatja az egy főre jutó GDP éves növekedését a következő negyedszázadban – ez pedig nem „csekély” lassulást jelent az életszínvonal javulásában.
Javulás helyet romlik a termelékenység
Ahhoz, hogy ezek a országok fenntartsák az életszínvonal 1990-es évek óta megfigyelhető növekedését, a legnagyobb európai gazdaságokban az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-ben meghatározott termelékenységnek 2050-ig az elmúlt évtizedben tapasztalt ütem két-négyszeresére kellene nőnie.
Ehhez képest a termelékenység növekedésének üteme lassul,
és ennek a veszélyére figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is alig pár héttel Donald Trump megválasztása után. „Gyorsan alkalmazkodnunk kell a változó geopolitikai környezethez, és vissza kell szereznünk a versenyképesség és az innováció terén elvesztett előnyöket. Ha ezt elmulasztjuk, veszélybe kerülhet az a képességünk, hogy megteremtsük a gazdasági és társadalmi modellünk fenntartásához szükséges jólétet” – mutatott rá.
