A gyenge gazdasági növekedés, a népesség elöregedése és a részben emiatt emelkedő kormányzati kiadások egyre nagyobb nyomás alá helyezik Európa nagylelkű jóléti államait, Donald Trump hétfői visszatérése a Fehér Házba pedig csak tovább súlyosbítja a világ egyik legstabilabb és legvirágzóbb régióját fenyegető bizonytalanságot.
Az amerikai elnök csütörtökön virtuálisan beszédet mond a davosi Világgazdasági Fórumon, és a svájci városban összegyűlt európai kormányzati és üzleti vezetők kíváncsian várják a terveit elsősorban a kampányban beígért vámokkal és Ukrajnával kapcsolatban.
Bár Trump a beiktatása után nem vezette be azonnal a büntetőtarifákat, utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy értékeljék az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatait Kínával, Kanadával és Mexikóval, és az elnöki rendeletek aláírása után a Reuters tudósítása szerint megismételte, hogy meg akarja szüntetni a kereskedelmi deficitet az Európai Unióval szemben is vagy vámok kivetésével, vagy nagyobb amerikai energiaexport útján.
Az Egyesült Államok az európai termékek legnagyobb piaca, és a Goldman Sachs és a JPMorgan elemzői szerint a Trump által beígért vámok, sőt, már azok fenyegetése is csökkenti a növekedést a régióban,
mert a vállalatok óvatosabbak lesznek a befektetéseket illetően.
Nem véletlenül aggódnak a jövő miatt az Európában működő amerikai cégek is.
Bizonytalanná vált az is, hogy mennyire támaszkodhat továbbra is Európa az amerikai katonai védelemre, ha nem növelik az ilyen kiadásaikat. Trump már a GDP 5 százalékát követeli az európai szövetségesektől, miközben többen a jelenleg megkövetelt 2 százalékot sem érik el.
Németország máris közölte, hogy nem tudja teljesíteni a követelést, de a védelmi kiadások még ennél kisebb szintű emelése is nagy pénzügyi nyomást helyezne a kormányokra – emlékeztetett a CNN. Az amerikai hírtelevízió szerint
az EU 1991 óta 1800 milliárd eurót spórolt meg az előírtnál alacsonyabb védelmi kiadásokkal,
amelyet szociális célokra, például az egészségügyre és a munkanélküliek ellátására fordított. (Egy euró 411,4 forint.)
Az európai kormányok előtt több olyan kihívás is áll, amelyre több pénzt kellene fordítani:
Az utóbbinak a terhei különösen nagyok, az idősekre fordított kormányzati kiadások már most is „a jóléti állam oroszlánrészét teszik ki” Európában – emlékeztetett az amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva Peter Taylor-Gooby, az angliai Kent Egyetem szociálpolitikai kutatásokkal foglalkozó professzora.
A Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing szerint Európa legnagyobb gazdaságának,
Németországnak például legalább évi 2 százalékos növekedésre van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjellátást fenntarthassa.
Ehhez képest a német gazdaság az elmúlt két évben zsugorodott.
Egész Európára igaz, hogy romlik a születési ráta, és a hosszabb életkor miatt nő nyugdíjasok száma, ami a munkavállalók alacsonyabb arányát és az idősekre fordított állami kiadások növekedését jelenti. Így kevesebb marad a képzésre és a technológiái beruházásokra, amelyek szükségesek lennének, hogy növeljék a termelékenységet és biztosítsák a jóléti állam fenntartásához szükséges gazdasági növekedést és adóbevételeket.
„Feláldozzuk a jövőt annak érdekében, hogy továbbra is fizessük a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátást az idősek számára, mert nem fektetünk eleget az oktatásba, a gyermekekbe, a kutatásba és fejlesztésbe. Ettől kellene pedig igazán félnünk” – figyelmeztetett Bruno Palier, a párizsi Sciences Po egyetem Európai Tanulmányok és Összehasonlító Politika Központjának kutatási igazgatója.
A McKinsey becslése szerint Nyugat-Európában a munkaképes korúak arányának várható csökkenése a teljes népességben átlagosan 10 ezer dollárral lassíthatja az egy főre jutó GDP éves növekedését a következő negyedszázadban – ez pedig nem „csekély” lassulást jelent az életszínvonal javulásában.
Ahhoz, hogy ezek a országok fenntartsák az életszínvonal 1990-es évek óta megfigyelhető növekedését, a legnagyobb európai gazdaságokban az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-ben meghatározott termelékenységnek 2050-ig az elmúlt évtizedben tapasztalt ütem két-négyszeresére kellene nőnie.
Ehhez képest a termelékenység növekedésének üteme lassul,
és ennek a veszélyére figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is alig pár héttel Donald Trump megválasztása után. „Gyorsan alkalmazkodnunk kell a változó geopolitikai környezethez, és vissza kell szereznünk a versenyképesség és az innováció terén elvesztett előnyöket. Ha ezt elmulasztjuk, veszélybe kerülhet az a képességünk, hogy megteremtsük a gazdasági és társadalmi modellünk fenntartásához szükséges jólétet” – mutatott rá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.