Az izraeli tűzszüneti megállapodás híre némi megnyugvással tölti ugyan el a palesztinokat, de nagy kihívások állnak még előttük, amelyek közül kiemelkedik a Gázai övezet újjáépítése. Ehhez masszív nemzetközi segítségre lesz szükségük.
A másfél éve tartó harcok következtében az övezet romokban hever, a lakóházak több mint 70 százaléka megrongálódott vagy teljesen használhatatlanná vált – ez több mint 170 ezer helyreállítandó épületet jelent. Ugyanez a helyzet a kritikus infrastruktúrával: a kórházakkal, iskolákkal és közművekkel is.
Az ENSZ becslése szerint az újjáépítés költsége jócskán meghaladja majd a 80 milliárd dollárt, emellett a több mint 42 millió tonna törmelék eltakarítása is belekerül újabb 1,2 milliárd dollárba – emlékeztetett a jordániai Roya News. (Egy amerikai dollár 399,5 forint.)
A világszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a romok eltakarítása nem csupán drága, hanem nagyon komplex és időigényes művelet is lesz a fel nem robbant bombák, a veszélyes anyagok – például az építéshez annak idején használt azbeszt – és a betemetett holttestek miatt.
A munka az ENSZ tavaly áprilisi becslése szerint akár 14 évig is tarthat, az új lakóházak felépítése pedig legalább 2040-ig, de akár további évtizedekig is,
attól függően, hogy mennyire nehezíti meg Izrael a munkát az építőanyagok bevitelének korlátozásával.
Az infrastruktúrát ért károkról nincs friss becslés, de egy éve a Világbank 18,5 milliárd dollárral számolt. Ez az összeg azóta nyilvánvalóan emelkedett, mert a segélyszervezetek januári beszámolója szerint a háború előtti vízhálózatnak a negyede sem maradt működőképes, az úthálózat 68-92 százaléka megrongálódott, tudósított az ír közszolgálati rádió és televízió, az RTE internetes oldala.
Már tavaly áprilisra károsodott vagy tönkrement
Csak az utóbbi kár értéke eléri a 450 millió dollárt.
Nem jobb a helyzet a lakóövezeteken kívül sem. A műholdfelvételek szerint a mezőgazdasági termőterület és agrár-infrastruktúra 70 százaléka elpusztult a bombázások következtében.
Az al-Dzsazíra, az arab hírtelevízió tudósítása szerint ennek a következménye, hogy
az élelmiszer-termelés 2024-ben történelmi mélypontra zuhant Gázában,
és tovább nehezíti a lakosság majdani ellátását.
A 2,4 millió gázai közül szinte mindenkinek legalább egyszer el kellett menekülnie az otthonából a harcok miatt, a legtöbb gyerek másfél éve nem jár iskolába, alig néhány kórház működik, azok is csak részlegesen.
„Szürreális figyelmen kívül hagyni a politikai tétet, tekintve az emberi és anyagi pusztítás mértékét, amely lakhatatlanná tette Gázát” – nyilatkozta a Barronnak Xavier Guignard, a franciaországi Noria Research palesztin kérdésekkel foglalkozó kutatója.
Bár a Gázai övezetet 2006 óta a Hamász irányítja, a rivális Fatah mozgalom dominálja a Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóságot. A PH-nak azonban nincsenek forrásai Gáza újjáépítésére, ezért külföldi segítségre szorul majd – figyelmeztetett a szakértő.
Az újjáépítési tervek nagyrészt az Arab-öböl menti monarchiáktól, különösen Szaúd-Arábia pénzügyi támogatásától függenek. Ezek a nemzetek azonban egyre inkább ragaszkodnak ahhoz, hogy a feltétel nélküli finanszírozás kora lejárt
– tette hozzá.
Egy neve elhallgatását kérő diplomata is egyetért. „Bármi is történik, az minden érintettnek fejfájást okoz majd” – fogalmazott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.