Kamatdilemmában az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre kivár, nem enged a befektetők és az ipar kamatcsökkentési követelésinek. Az EKB szerint inflációs veszély fenyeget a dollárral szemben gyengülő euró miatt. Ennek hátterében a meglepően erős amerikai munkaerőpiac és Donald Trump várható intézkedései állnak, amelyek erősítik a dollárt.  

A piacok igyekeztek is alkalmazkodni, visszafogták az EKB-tól – és a Federal Reserve-től – az idei évre várt kamatcsökkentési tempót. Az EKB monetáris galambjai – akik a lazább kamatpolitikát képviselik – például a francia Francois Villeroy de Galhau és a görög Jánisz Szturnárasz viszont továbbra is ragaszkodnak a korábbi kommunikációhoz, amely szerint  az EKB irányadó kamat 2025 közepére a jelenlegi 3 százalékról 2 százalék körüli szintre csökken.

Az EKB a bizonytalanságra figyelmeztet

Az EKB döntéshozói közül óvatosabbak ugyanakkor a megnövekedett bizonytalanságra hívják fel a figyelmet. Ennek hátterében főként az amerikai kereskedelempolitika várható fordulata, a Trump által bevezetendő vámok inflációs hatása miatt óvatosabb Fed, valamint a német és a francia belpolitikai válság egyelőre kiszámíthatatlan gazdasági következményei állnak. Az ezeket a tényezőket figyelembe vevő óvatosság az idei kamatpálya meghatározásánál figyelembe venné a márciusban publikálandó jegybanki elemzést, amelyben már tudnak számolni Trump gazdaságpolitikájával. Trump beiktatása után jobb képet kell kapunk abból, hogy a kampányígéretekből mi valósul meg - kommentálta a helyzetet a Bloombergnek Gilles Moec, az AXA Investment Managers vezető közgazdásza. 

Szenved az eurozóna gazdasága 

Christine Lagarde elnök decemberben ígéretet tett arra, hogy a kamatok meghatározásakor továbbra is „adatfüggő és ülésenként változó megközelítést” követ. Európában legalábbis az adatok azóta nagyjából megfeleltek az EKB várakozásainak – az infláció év végi meglódulását előre jelezte is a jegybank. Arra is számítanak, hogy 

Ettől függetlenül azonban a gazdaság szenved, Németország tavaly immár második éve volt recesszióban, az eurozóna második legnagyobb gazdasága, Franciaország pedig a folyamatos politikai – és félő, hogy gazdasági –bénultsággal küzd. 

Az amerikai fejlemények valójában megmagyarázhatják, hogy a piacok miért csak három 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak júniusig – eggyel kevesebbet, mint 2025 legelején. A munkaerőpiac továbbra is feszes, magas szinten áll a foglalkoztatottság. 

A megválasztott elnök a migránsok tömeges kitoloncolásával is kampányolt, ami szintén a feszesen maradó munkaerőpiac irányába mutat. 
A Fed döntéshozói már decemberben négyről kettőre mérsékelték a 2025-re tervezett kamatcsökkentések számát. A piacok most már azt  árazzák, hogy a kettőből csak egy valósul meg, sőt néhány nagyobb szereplő, mint például a BNP Paribas és a Nikko Asset Management közgazdászai még azt is felvetették, hogy az amerikai jegybank kénytelen lesz kamatot emelni. 

Így ismét fellángolt a vita arról, hogy az EKB kamatpályája mennyire térhet el a Fedétől. 

– fejtette ki Christian Keller, a Barclays közgazdasági kutatási vezetője, hozzátéve, hogy az európaiak persze árgus szemekkel nézik majd az euró/dollár árfolyamot, hiszen el akarják kerülni az euró hirtelen és jelentős leértékelődését, de az alapálláson, a gazdaságélénkítő kamatcsökkentések szükségességén ez nem változtat. 

• A közös valuta tavaly szeptember 30. óta 3 százalékkal gyengült a főbb kereskedelmi partnerek devizáiból összeállított, a forgalom nagyságával súlyozott kosárral szemben. 
• A zöldhasúhoz képest viszont 8 százalékkal esett, veszélyesen közel került a paritáshoz, vagyis ahhoz, hogy egy euró egy dollárt érjen. 

Ezen a ponton utoljára 2022-ben állt, amikor Oroszország ukrajnai inváziója miatt az energiaárak az egekbe szöktek. Bár a gyengébb euró új inflációs kockázatokat hordoz magában, ezek valószínűleg korlátozottak – mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. 

– mondta.