Szuperhadihajóval bővült Kína flottája, brutális összeget költ hadseregére az ország

Tovább bővül a kínai hadsereg tengeri flottája. Szerdán hivatalosan is hadrendbe állította haditengerészet első Type 054B fregattját, a Luohét a kelet-kínai Santung tartomány Csingdaj kikötőjében. Az 5000 tonna vízkiszorítású hajó a harcirányítási rendszerek és az integrált tűzerő-irányítás terén kiemelkedő képességekkel rendelkezik – adta hírül a Global Times.

Az 545-ös törzsszámú Luohe egy új generációs fregatt, amelyet Kína önállóan fejlesztett és épített. A hajó erős, átfogó harci képességekkel és változatos katonai missziós képességekkel rendelkezik, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a hadihajó-alakulatok általános harci hatékonyságának javítása szempontjából.

A világ egyik legjobb hadihajója

Song Zsong-ping kínai katonai szakértő az átadás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Type 054B fregatt az elődjéhez, a Type 054A-hoz képest jelentős fejlesztéseken ment keresztül szinte minden téren. Méreteiben nagyobb, mint elődje, ami nagyobb tűzerőt tesz lehetővé, és képes nagyobb helikopterek, például a Z–20-as hordozására is.

A legfejlettebb technológiák közül sokat – beleértve a Type 055 nagy rombolón alkalmazottakat is – beépítettek a Type 054B tervezésébe. Az 054B hajóosztály úgynevezett meghosszabbított kitartással rendelkezik, ami lehetővé teszi a part menti és a nyílt tengeri környezetben történő műveleteket egyaránt. Ennek köszönhetően várhatóan átveszi a Type 056 típusú kis korvettek feladatait a part menti vizeken, és csatlakozni tud a Type 055 típusú nagy rombolókhoz a nyílt tengeri feladatokban.

Egy másik kínai szakértő, Csang Hüe-feng szerint Kína a közeljövőben nagyszámú Type 054B fregattot építhet a különböző tengeri fenyegetések kezelésére. Úgy véli, hogy az új hajó az egyik legfejlettebb fregatt a világon.

Kína már egy ligában Amerikával

Kína az elmúlt években jelentős összeget fordít hadserege fejlesztésére, a konkrét összeg azonban nem ismert. A VoxEU cikke arról ír, hogy az erre vonatkozó becslések az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadásaihoz viszonyítva széles skálán mozognak:

• vannak olyanok, akik annak negyedére saccolják a kínai költést,
• míg mások úgy kalkulálnak, hogy közel azonos összegről van szó.

Az eltéréseket az okozza, hogy Kína minden bizonnyal nagyobb összeget költ a védelmi kiadásokra, mint ami a védelmi költségvetésében ténylegesen szerepel. Ez az összeg 2024-ben 1670 milliárd jüan, vagyis mintegy 232 milliárd dollár volt.

A lap úgy véli, a talán legpontosabb becslés szerint Kína katonai kiadásai nagyjából 541 milliárd dollárt tesznek ki, ami az amerikai kiadások (1300 milliárd dollár) 59 százalékának felel meg. A Texas National Security Review kalkulációi szerint 471 milliárd dollárt tettek ki a tavalyi kínai katonai kiadások, ez a washingtoni büdzsé 36 százaléka.

Abban ugyanakkor a legtöbb szakértő egyetért, hogy Peking kiadásai sokkal nagyobb ütemben emelkednek, mint Washington költései, így a két szuperhatalom közötti olló egyre inkább csukódik ezen a téren, és ez a tendencia az előttünk álló években valószínűleg folytatódni fog. Azt ugyanakkor még nem tudjuk pontosan, hogy a Donald Trump vezette új, kedden hivatalba lépett adminisztráció hogyan viszonyul majd ehhez a kérdéshez, és a vámháború mellett más tekintetben is erőt akar-e mutatni Kína felé.